Knézy Judit: Somogy néprajza II. • Anyagi kultúra, 1980

M. Kerékgyártó Adrien: A somogyi vászonöltözet „egy pár” ruhái (a vászoning, -pendely, -gatya típusai és elterjedésük)

hol az egyik, hol a másik vallásúaknak kellett más községbe átjárni. Ez sokban hozzájárulhatott az egy községen belüli viseletben mutatkozó, vallások szerinti kisebb-nagyobb eltérések kialakulásához.

123 Igen érdekes, hogy a vásárok hogyan megosztották Somogy népét, s egyben jelzik azt is, merre felé voltak kapcsolataik, honnan kaphattak új benyomásokat, így Kaposvár - bár kevéssel a török kiűzése után (1703) már országos és hetivásárt tarthatott, mégis szívesen piacozott Nagykanizsán. Karád, Törökkoppány Veszprémbe járt; Bedeg, Mosdós, Marcali szintén Nagykanizsához kötődött; Visonta, Kutas, Korpád népe Kaproncát és Kanizsát kereste fel; Vese piaca Kanizsán kívül a Muraközben és Horvátországban volt. A mai adatgyűjtést nehezíti, hogy az adatközlők maguk is sokszor az irodalmi nyelv szóhasználatával élnek s magyaráznak. De az is igaz, hogy kevés gyűjtő tesz különbséget például madzag, zsinór vagy pertli között. Kevesen figyelik meg s jegyzik le az anyagbehúzás, ráncolás s lapos vagy fektetett ránc közötti különbséget, pedig ez utóbbi a viseletnek egyes esetekben oly jellegzetes jegye lehet, mely községek, nemzetiségek viseletét is jellemezheti. A táji elnevezések és kifejezések lejegyzését fontosnak tartottuk, mert ezek rávilágítanak a népnyelv gazdagságára, de felhívhatják a figyelmet a befogadott hatások eredetére is. 103