Piller Dezső: Szántódpuszta, 1978

szóval felelt. Melyik ez a szó?" (Esztergomba). ,.Melyik disznó nem volt soha malac?" (A sündisznó). „Minek nő a szemén a haja?" (A kukoricának). No, most a nagylány áll elő egy kéréssel. Már előre nevet, elpirul és mindjobban nevetve mondja: „Nekem van, neked nincs, menyasszonynak elöl van, majomnak kettő van, mi az? A lányok, asszonyok kezüket a szájuk elé teszik, úgy nevetnek. A férfiak is kérdezik, mi az isten csudája lehet az. Végre a nagylány megmondja, az ,,m" betű. „Ha fölveszik is sír, ha leteszik is sír, mi az?" (A lánc.) „Hát az mi? Egy lyukon be, két lyukon ki. Mikor a két lyukon kijön, akkor van benn." (Nadrág.) Számtani példa is akad: „Egy szobának van négy sarka. Mindegyik sa­rokban ül egy cica. Minden cicával szemben ül egy cica. Minden cica lábán ül egy cica. Minden cica farkán is ül egy cica. Hány cica van a szobában?" (Négy.) „Végül, mi az? Az egész család eszik, az asztal meg danol." (Mikor a disznó szoptat, a malacok esznek, anyjuk pedig röfög). Ilyenekkel telik az idő. Közben előkerülnek az időjóslások, babonás hie­delmek, mesék, megtörtént és meg nem történt események. Hiába, jól esik ebben az elzárt világban valamivel elszórakozni, és közben'valami jót is, bu­taságot is tanulni. Az időjárás előzetes jeleit minden pusztai ember ismeri. Ilyenek: Ha le­száll a füst, izzad a jászol, megpuhul a szalonna bőre, akkor eső lesz. Ha pipál a Hármas, eső lesz (köd száll föl a Hármasbegy völgyeiből). Ha korán beülnek a tyúkok, szép idő lesz. Ha a magasban keringő varjúcsapat hirtelen lecsap és megüli a fákat, vihar jön (hóvihar). Ha a tihanyi harangszó áthal­latszik, hideg idő lesz. Ha az endrédi harangszó hallatszik ide, gyenge idő várható. Ha a Holdnak udvara van, eső lesz. Ha buknak a kányák, „esés" lesz (hóesés). Ha fénylik a Vince, megtelik a pince. Azt is mondják, fagyos, mint Orbán lelke. Délről derül, bocskor merül. Fekete karácsony, fehér hús­vét. Mátyás: jeget tör, ha talál, ha nem talál, csinál. Ezek a megfigyelések a hosszú téli estéken rendszerint szóba kerültek. A termés alakulására vonat­kozóan is voltak megfigyeléseik. Amelyik tyúk sokat kárál, az keveset tojik ­mondták. Ha a krumpli virágzáskor nem kap esőt, termése sem lesz, illetőleg kevés. Ha nyáron jön a köd, nem lesz gyümölcs. 140 A napi fáradságos munka után, a konyha répagőzös levegőjében ez volt a szórakozás. A mondókákkal a gyermekek érdeklődése, beszédkészsége, ismeretköre bővült, A találóskérdésék a pusztai élet dolgaira vonatkoznak. Ezeket a puszta termelte ki a pusztaiaknak. Az időjárási megfigyeléseiket hasznosították mindennapi munkájukban. A cselédi konyhákban újságot nem láttak. Az álmoskönyv azonban eléggé elterjedt volt A vásáron vették ezeket. „Béres vagyok, béres..." A pusztán már iskolás korban összebarátkoztak a fiúk és leányok. A le­gény, ha már keresett, komolyan nézegetett a lányok után. Egy-egy mulatság, lakodalom vagy szüreti bál aztán összehozta a párokat. Megtetszettek egymásnak. Megvallottak egymásnak a nagy titkot. Attól fogva együtt jártak. Sétáltak, ibolyáztak, vasárnaponként elsétáltak az erdő 102

Next

/
Thumbnails
Contents