Piller Dezső: Szántódpuszta, 1978

szóval felelt. Melyik ez a szó?" (Esztergomba). ,.Melyik disznó nem volt soha malac?" (A sündisznó). „Minek nő a szemén a haja?" (A kukoricának). No, most a nagylány áll elő egy kéréssel. Már előre nevet, elpirul és mindjobban nevetve mondja: „Nekem van, neked nincs, menyasszonynak elöl van, majomnak kettő van, mi az? A lányok, asszonyok kezüket a szájuk elé teszik, úgy nevetnek. A férfiak is kérdezik, mi az isten csudája lehet az. Végre a nagylány megmondja, az ,,m" betű. „Ha fölveszik is sír, ha leteszik is sír, mi az?" (A lánc.) „Hát az mi? Egy lyukon be, két lyukon ki. Mikor a két lyukon kijön, akkor van benn." (Nadrág.) Számtani példa is akad: „Egy szobának van négy sarka. Mindegyik sarokban ül egy cica. Minden cicával szemben ül egy cica. Minden cica lábán ül egy cica. Minden cica farkán is ül egy cica. Hány cica van a szobában?" (Négy.) „Végül, mi az? Az egész család eszik, az asztal meg danol." (Mikor a disznó szoptat, a malacok esznek, anyjuk pedig röfög). Ilyenekkel telik az idő. Közben előkerülnek az időjóslások, babonás hiedelmek, mesék, megtörtént és meg nem történt események. Hiába, jól esik ebben az elzárt világban valamivel elszórakozni, és közben'valami jót is, butaságot is tanulni. Az időjárás előzetes jeleit minden pusztai ember ismeri. Ilyenek: Ha leszáll a füst, izzad a jászol, megpuhul a szalonna bőre, akkor eső lesz. Ha pipál a Hármas, eső lesz (köd száll föl a Hármasbegy völgyeiből). Ha korán beülnek a tyúkok, szép idő lesz. Ha a magasban keringő varjúcsapat hirtelen lecsap és megüli a fákat, vihar jön (hóvihar). Ha a tihanyi harangszó áthallatszik, hideg idő lesz. Ha az endrédi harangszó hallatszik ide, gyenge idő várható. Ha a Holdnak udvara van, eső lesz. Ha buknak a kányák, „esés" lesz (hóesés). Ha fénylik a Vince, megtelik a pince. Azt is mondják, fagyos, mint Orbán lelke. Délről derül, bocskor merül. Fekete karácsony, fehér húsvét. Mátyás: jeget tör, ha talál, ha nem talál, csinál. Ezek a megfigyelések a hosszú téli estéken rendszerint szóba kerültek. A termés alakulására vonatkozóan is voltak megfigyeléseik. Amelyik tyúk sokat kárál, az keveset tojik mondták. Ha a krumpli virágzáskor nem kap esőt, termése sem lesz, illetőleg kevés. Ha nyáron jön a köd, nem lesz gyümölcs.

140 A napi fáradságos munka után, a konyha répagőzös levegőjében ez volt a szórakozás. A mondókákkal a gyermekek érdeklődése, beszédkészsége, ismeretköre bővült, A találóskérdésék a pusztai élet dolgaira vonatkoznak. Ezeket a puszta termelte ki a pusztaiaknak. Az időjárási megfigyeléseiket hasznosították mindennapi munkájukban. A cselédi konyhákban újságot nem láttak. Az álmoskönyv azonban eléggé elterjedt volt A vásáron vették ezeket. „Béres vagyok, béres..." A pusztán már iskolás korban összebarátkoztak a fiúk és leányok. A legény, ha már keresett, komolyan nézegetett a lányok után. Egy-egy mulatság, lakodalom vagy szüreti bál aztán összehozta a párokat. Megtetszettek egymásnak. Megvallottak egymásnak a nagy titkot. Attól fogva együtt jártak. Sétáltak, ibolyáztak, vasárnaponként elsétáltak az erdő 102