Piller Dezső: Szántódpuszta, 1978
tak, amit nappalra az ágy alá toltak. Néha két gyermek is aludt a kis ládikában egymás mellett. A félszoba elválasztó vonalát néha krétával vagy agyagdarabbal húzták meg, főleg a kisgyermekek elmászkálása miatt. A nagyobbacska gyermekek már az istállóba mentek ki aludni. Az istálló végében rendszerint volt egy-két üres férőhely, ahova jószág már nem jutott. Ott halmozták fel az alomszalmát. A gyermekek egészen a legénykorig ezen az alomszalmán aludtak. Belebújtak a szalmába, pokróccal, nagykabáttal takaróztak. Megesett, hogy a magas szalmarakásról reggelre a gyerek a göbölyök jászolára csúszott. Volt olyan is, aki annyira megszokta az istállóban való alvást, hogy amikor megnősült, alig bírta a dunyhát és az ágyat megszokni. A..KÖZÖSKONYHAS" CSELEDLAKAS ALAPRAJZI VÁZLATA 16