Piller Dezső: Szántódpuszta, 1978

Gazdálkodás a felszabadulás előtti időben A gazdaság a válság éveit csak úgy heverte ki, hogy az egyes kisebb birtokrészeket eladta, s ezáltal megszabadult az adósságtól. A Balaton menti nagy legelőt hadikölcsön fejében az Égisz Banknak kellett átadniuk. Ezen épült ki később Zamárdi fürdőtelepe mintegy száz utcával. A berket az 1922es földreform idején kimérték a zamárdiaknak. A kitűnő földű Árpáskertet és a Kőhegy lábánál fekvő Bazsitanyai dűlőt eladták. Végül a Csemetekert részére hasítottak ki a legjobb földekből egy 34 holdas darabot. A szántóföldek összessége így 500 holdra zsugorodott. A megmaradt területen igen megfontolt termelést kellett megvalósítani. A szántókon kívül volt a gazdaságnak 20 hold rétje, 20 hold szőlője, 20 hold gyümölcsöse és 15 hold legelője is. A szőlő kivételével ezek mind a puszta közelében voltak. A földeken a felszabadulás előtti időben korszerű vetésforgóval dolgoztak. A gabonafélék minőségi termelése mellett előtérbe kerültek a kapásnövények is: a kukorica, burgonya, takarmányrépa. A szálastakarmányok előretörtek, a lucerna, lóhere, zabosbükköny, baltacím, csalamádé mind nagyobb területeket foglalt el. Sörárpáit csak néhány éven át termeltek. A cukorrépát igényessége miatt, a napraforgót talajzsarolása miatt kizárták a termelésből. Az állattenyésztésből kiesett a juhászat, mely a legelő elvesztésével egyidőben megszűnt. A jóhírű ménes élettere is elveszett, fel is számolták. A sertéstenyésztés és a szarvasmarhatenyésztés fellendült, főleg a hústermelés fokozására. A rideg marhatartásról az istállózó állattenyésztésre tértek át. A szántókat három nagy táblában (250-210-40 hold) művelték. A táblákat 20-21-22-23-24 holdas parcellákra osztották. 1942-ben még a búza és a rozs volt a fő termény, ezekből 180 holdat vetettek. Árpából és kukoricából 160 holdat, lóheréből, lucernából 60 holdat, takarmányrépából 40 holdat vetettek. A fennmaradó 60 holdba vegyesen zabosbükköny, len, burgonya és csalamádé került.

102 A gazdasági felszerelés megfelelő volt. Vasekéket, vasboronákat, vashengereket, vetőgépeket, ló- és ökörvontatású aratógépeket, cséplőgépet, lógereblyét, magtisztító gépet, traktort használtak. A vetőmagot maguk termelték. A gabonát harmatban vágták, hogy ki ne peregjen. Megdőlt gabonából nem vettek magot Istállótrágyát bőven, műtrágyát kisebb mennyiségben alkalmaztak. A jól összefogott, megszervezett munka mellett jó terméseredményeket értek el. Ezt bizonyítja az alábbi táblázat is: 1920 1940 búza 11-14 q 16-18 q rozs 9-10 q 14-15 q árpa 14-16 q 18-20 q kukorica 28-35 q 32-45 q holdanként A számok jóval az átlagon felüli eredményekről tanúskodnak. A gazdaság munkaerőellátottsága megfelelő volt. Konvenciósok: gazda, gépész, 59