Piller Dezső: Szántódpuszta, 1978

A puszta belseje: a pásztorház és a mesteremberek háza A 7-es műúton ma már kerékpárosok, lóvontatású szekerek, kocsik és lassú járművek nem közlekedhetnek, a csordákat pedig örökre eltiltották a műút használatától. 2. A tágas, ligetes elhelyezés egyedülálló. Ha nyáron megyünk be a pusztára, mindjárt szemünkbe ötlik a tágas, ligetes elhelyezés. Hely volt bőven, hiszen a major 10-12 épületével egy volt falu helyét kellett betölteni. A puszta létrehozói, fejlesztői ki is használták ezt a lehetőséget. A főúttól nyugatra alakították ki a tágas, négyszögletes majorudvart. Ennek északi oldalán áll a lóistálló. Nyugati peremén van az „iparosok háza" vagy másképpen „mesteremberek háza". Délen a „pásztorház", a „közös kemence" és a ,.gazdalakás" épülete helyezkedik el. A pásztorházon túl, nyugatra van a „kasznárlakás", a hajdani birkaakól helyén. Majd a sertésólak következnek, ezek előtt pedig a szérűskertek. A gazdalakástól délre, hátát az északi szélnek fordítva épült föl az ököristálló. Tágas, dél felé néző udvarán kényelmesen mozoghattak a jószágok. A szérűskert keleti oldalán áll a hosszú pajta. A melléképületek közül megemlítendő még a 6-8 lakásos cselédházakhoz tartozó „cseléd-pincesor", melyet a domb aljába vágtak. Az ezzel keresztirányban megépített „közös sertésólak" jó része ma már romos állapotban van. 36