Piller Dezső: Szántódpuszta, 1978

Szántódpuszta felvirágzott. Gazdag hozamú, szépen elrendezett, karbantartott minta birtok lett. De vajon a felépült, megcsinosított major mit ért volna az erős és hűséges munkáskezek nélkül? Szántódon megáll a vonat A múlt század második felében, a gazdasági élet fellendülésével vasútvonalat terveztek a Balaton mentére. A tervről ezt írták az akkori lapok: „Somogyban egy társaság van alakulóban, mely Pestről Székesfehérvárig viendő vaspálya vonalat a Balaton déli oldalán Somogyon keresztül Nagy Kanizsáig elvezetni óhajtja . . . még nem hamar lesz eldöntve, hogy ezen út a Balaton somogyi, vagy a veszprémi oldalán viendő-e? . . . Somogyban a Balaton melletti téregyenesség, a Somogyból millió forintra hágó kereskedelmi gabona, mintegy 12 000 mázsa gyapjú és temérdek dohány előnyt adnak Veszprém vidéke fölött."

65 A terv 1861-ben megvalósult. Elkezdték építeni a Budapest-Nagykanizsa közti vasútvonalat. A környék lakói részt vettek a vasútépítésben. A férfiak földmunkát végeztek, töltést emeltek, árkot ástak. Az asszonyok, lányok kis famelencékbe válogatták az öregebb kavicsokat a közeli kavicsgödrökből, és a töltésre terítették. Szántód állomást kapott, de csak azért, mert itt volt az apátság birtoka. Siófok után itt állt meg először a vonat. Mikor elkészült a pálya, végre jött az első vonat. Érkezését mindenhol a kíváncsiak tömege várta. Zamárdin végigállták a domboldalt, zászlót lengettek és kiabálták, hogy „éljen!" Volt, aki imakönyvet vitt ki és letérdelt, mikor a vonatot érkezni látta. A szántódiak is kiszaladtak a pusztáról, hogy megnézzék az első vonatot. „Amikor az első vonat jött, mesélte Fehér Lajos bácsi, édesanyám majdnem megfulladt. Édesanyám ugyanis Szántódon született. Mikor az első vonat jött, mint afféle gyerek, az ebédtől ugrott föl, kifutottak a jelzőtáblához, hogy megnézzék a vonatot. De a töltöttkáposztát sem akarta otthagyni, a gombócát szorongatta a kezében s közben ette. Futás közben nagyot talált harapni és majdnem megfulladt a gombóc köpenyétől." Később már megszokták az emberek a vonatot, de nem szerették, mert drága volt. Az urakat az állomáson hintó várta, a szegények gyalog vitték el portékájukat a siófoki piacra és visszafelé is gyalog jöttek, hogy a vonatköltséget megspórolják. Szántódpuszta jellegzetessége A majorságok általános képéhez tartozik, hogy a négyszögletes, tág majorudvart, melynek közepén a nagy trágyadomb terpeszkedik, istállók, cselédlakások, magtár, távolabb pajták és szérűk veszik körül. A majorudvaron, az istállók és lakások közelében volt a súlyokkal, kölöncökkel megterhelt gémeskút. A majorudvarból aztán több irányban is vezet az út kifelé. Az épületek hátterében vagy a mezőre vezető utak mentén vannak a konyhakertek kijelölt, állatok ellen tüskegyepűvel védett területei. 34