Piller Dezső: Szántódpuszta, 1978

,,Lehetetlen elhinnem, hogy emberi szívhez méltó legyen, magát egy Földes Urnák a jobbágy felett mintegy Istenné tenni". Az egyszerű népet szerette, szívesen vett részt a nép mulatságain, és jókedvében együtt járta a parasztlányokkal a népi táncokat. Népszerű ember volt. Egyszerre négy megye is táblabírójává választotta (Zala, Veszprém, Somogy, Baranya).

08 Csokonai Füreden ismerkedett meg Pálóczival. Még azokban a napokban, mikor a nyughatatlan költő szíve mély bánatában így kesergett: „Itt a Hóidnak halvány fényén jajgat és sír elpusztult reményén egy magános árva szív". Csokonai a későbbi időkben is meglátogatta őt bajomi birtokán. Kazinczy, a zárkózott költő 1789 októberének utolsó napján indult barátjához Szántódra.

59 Nagy nehezen átkelt a réven. Már sötét volt, mikor részeg révészlegények kísérete mellett, gyér fáklyavilágnál, tekervényes útvesztőkön, Zamárdi felé elkerülve mély, vermes ingoványokon keresztül jutottak Szántód alá. Este 11 óra volt. Pálóczi fönn volt még és dolgozott. A látogatás két napig tartott. November 2-án Pálóczi Füredig kísérte el barátját. A csikaszai téglavetőről ekkor, 1794-ben kapjuk az első hírt: „Nemes Vitézlő Horváth Ádám Ur, Zala vármegye táblabírája törvényesen inteti Nemzetes Aradi József Tihanyi Ispán Uramat", hogy a pár éve, a füredi fürdőház építésére kölcsönadott 5000 téglát nem adta meg, vele a mai napig adós maradt. 1814-ben a Schönbrunn-palotából Ferenc császár nyomozást rendelt el Pál óczi után a Stájer-tánc с gúnydala miatt. A császárt értesítették, hogy nevezett nagybajomi birtokán soha nem hallottak ilyen dalt, különben is Páióczi már a nyomozás előtt 4 évvel elköltözött Somogyból és petrikeresztúri (Zaía megyei) magányában él. Pálóczi közben második feleségétől is elvált. Úgy látszik, a házasságban nem volt szerencséje. Egyik volt feleségét pl. „kibírhatatlan zsarnoki természetinek nevezi. Késő öregkorában egy prédikátor árva leányát veszi feleségül. Kazinczy Klára, a harmadik feleség közeli haláláig híven gondozta őt. A szántódiak Pálóczi nevét nem ismerik. Csak annyit tudnak róla, hogy valami író vagy költő volt. Vita tárgyát képezi, hogy hol lakhatott Pálóczi Szántódon. A mostani kastély 50 évvel későbben épült, abban nem lakhatott. A kasznárház is e század elején épült, a volt birkaakol helyén. Ebben sem lakhatott. Van, aki a szélesen terpeszkedő, boltozatos, közös konyhás .cselédházat" jelöli meg lakásaként. Az összeköltöztetett jobbágyok lakásában lakott volna? Az épület keleti oldalán egyetlen, kitárható, nagyméretű ajtóval rendelkezett, melyen kifelé kavargott a füst. A konyhából csörömpölés és gyermekzsivaj hallatszott. Nyolc jobbágyasszony főzött itt. Ezt a környezetet óhajtotta volna? A szobák mind a közös konyhából nyíltak. Minden jel arra mutat, hogy a ma „gazda-lakás"-nak nevezett épület adhatott neki otthont. E házat valaha „Edeilhaus"-nak, azaz udvarháznak, vendégháznak nevezték. Az alápincézett épület, a boltozatos, festett szobák a meleg konyha, a szépen ívelő tornác, előtte virágoskert, napos udvar, ez felelt meg költői mivoltának. Innen, a nemesi udvarházból irányíthatta kicsiny birtokát. 30