Piller Dezső: Szántódpuszta, 1978

Szántódpuszta lassan talpraállt. 1777-ben már két nagyobb hajót: is készítettek, hogy azt a vízre bocsáthassák. Ez a forgalom megnövekedését jelentette. A révi közlekedés 1784 után már rendszeresen megindult. Jövedelmezett a csárda és a vásáron szedett helypénz is. A kőröshegyiek a Balatonra való lehajtásért évente negyven kaszást adtak a pusztának. 1786-ban már 81 katolikus ember lakta Szántódot. Ekkor még inkább állattenyésztéssel, mint gabonatermeléssel foglalkoztak. Gazdatiszt nem volt a majorban. A cselédség feje a gazda volt Ezenkívül volt bivalyos, csordás, kondás, néhány hajdú és béres is. A gazdaság jövedelme egyre nőtt. A zöldségeskert, a nádas, a legelőbér, a széna, a makkoltatás, a borki/lenced, a pálinka, a dió, a révi kocsma, a szántódi tó együttesen szép hasznot biztosított. A legelőkön már 175 darabból álló gulya legelt. A ménes is felszaporodott,^ mely ménekből és 45 kancából állott. A makkoltatás virágkorát élte. A sertésállomány igen magasra, 740 darabra szökött fel.

52 Mikor a vallásalap birtokba vette Szántódot - mert II. József rendeletére feloszlatták a termelőmunkát végző szerzetesrendeket — a gazdálkodás ismét visszaesett.

53 Ebben az időben bérelte mintegy tíz éven át Pálóczi Horváth Ádám a szántódi birtokot. Később Szántód kamarai kezelésbe került.

0

'

1 Fellendítése érdekében építették a berken át a révhez vezető utat. Hozzá 90 öl hosszú, 4 öl széles hidat is csináltak az ingoványon, a berek déli szélénél. Ezen az úton a révet hamarabb megközelíthették. 1802-ben a birtok visszakerült a Rend kezébe.

55 Ekkor javaslatokat dolgoztak ki a jövedelem fokozása érdekében. Eltervezték, hogy lucernást létesítenek, 100 tehenet, 50 db bivalyt, 400 sertést és 200 üszőt vásárolnak. A méhészetet is fejleszteni akarták. Új szekerek beszerzését is tervezték, és a cselédség számát is növelni akarták. A terv azonban csak lassan, fokozatosan vált valósággá. A daloslelkű földesúr A szerzetesrendek feloszlatása után az apátsági birtokok állami kezelésbe kerültek. A birtokokat bérbeadással hasznosították. A szántódi birtoknak olyan bérlője akadt, akit értékes munkásságáért ma is számontart a magyar irodalomtörténet. Pálóczi Horváth Ádám, a költő és jeles dalgyűjtő az 1780-as évektől mintegy tíz éven át bérelte a szántódi birtokot. Ideje jó részét itt töltötte, de sokszor megfordult Füreden is, ahol akkor villája épült. Pálóczi (1760-1820) a debreceni kollégiumban végezte tanulmányait. Szilaj természetű, de kiváló előmenetelű tanuló volt. Előbb ügyvéd lett Miskolcon, majd földmérő-mérnök a Dunántúlon. Korán megnősült. Feleségül vette Sárközy Jusztiniát, kinek révén Nagybajomban tekintélyes birtokhoz jutott. Házasságában azonban csalódott, feleségétől közös megegyezéssel vált el. 28