Piller Dezső: Szántódpuszta, 1978

A vállalat illetményföldet is adott dolgozóinak. A munkálatok elvégzéséhez fogatot, vetőmagot bocsátott rendelkezésükre. Téli időszakban a puszta egyéb lakói is munkát találtak a vállalatnál. Dolgozhattak a kukoricamorzsoIásnál, a szalma szállításánál. A szalmát Kötcsén szerezték be, tehergépkocsin hozták a helyszínre. A vezetés rugalmasságára jellemző, hogy az állatok táplálására a fonyódi baromfikeltetőből a rossz tojást, frissen elhullott csirkéket is felhasználták. A tsz-ek megszervezésével a Sernevál élő-holt felszereléssel együtt átadta a gazdaságot a zamárdi termelőszövetkezetnek.

3 Tsz-gazdálkodás 1959. március első felében alakult meg Zamárdiban a termelőszövetkezet. Ugyanakkor folyt Szántódon is az agitáció. Nagy Pál akkori tanácselnök és Benics András párttitkár világosították fel a volt cselédséget az új idők változásairól. Elsőnek Peitli Istvánné írta alá a belépési nyilatkozatot, azzal a megjegyzéssel: „Talán így jobb lesz!". Mert Peitliék is kaptak 7 hold földet a földosztáskor. Gazdálkodtak is rajta mintaszerűen. Hatan adtak össze nagyon nehezen 6300 Ft-ot vetőgépre. Szekeret, ekét, boronát szereztek. Később a többiek is beléptek. Bevitték földjeiket meg 48 tehenet, 16—18 lovat. Sajnos, a háztájihoz nehezen megszerzett eszközöket a tsz nem vette át. A vetőgépek, ekék, boronák elkallódtak, állásukban megette őket a rozsda. Delel a tsz gulyája 111