Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
II. Urbanizáció, idegenforgalom
Noha mindezek a természeti adottságok együttesen jelentik a Balaton idegenforgalmi vonzását, közülük mégis ki kell emelnünk a vizet, mert a vendégek elsősorban a fürdésre kiválóan alkalmas vizéért utaznak a tó mellé. Ha vizének a minősége még tovább romlana és a feliszapolódás üteme gyorsulna, az eddiginél nagyobb területre terjedne, az minden bizonnyal jelentősen csökkentené idegenforgalmi vonzerejét. Éppen ezért küllönös gondot kell fordítanunk a víz minőségének a megóvására, a feliszapolódás ütemének a mérséklésére. Az üdülőkörzet férőhelykapacitásának alakulása A Balatonnál mind a szociálturisztikai (szervezett üdültetés), mind pedig a kereskedelmi szálláshelyek férőhelykapacitását gyorsabban fejlesztettük, mint Budapesten, továbbá az ország egyéb területein. A szociálturisztikai szálláshelyek férőhelykapacitását a SZOT, a különböző válláratok és intézmények azért fejlesztették, hogy dolgozóik, különösképpen a többgyermekesek, minél nagyobb számban üdülhessenek kedvezményesen a tó mellett. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelykapacitásának igen nagy arányú fejlesztésére pedig egyrészt a növekvő belföldi idegenforgalom, másrészt a Balatonhoz mind nagyobb számiban érkező külföldi vendégek széles skálán mozgó szállásigényének minél jobb kielégítése érdekében került sor. Arra a kérdésre, hogy férőhelykapacitásának ilyen arányú fejlesztése az 1960-as évek elején, illetve asz azóta eltelt másfél évtized során indokolt volt-e, egyértelműen igennel kell válaszolnunk. Ugyanis- a vízparti üdülésire olyan kedvező adottságokat, mint amilyen'nel a Balatonnál rendelkezünk hazánkban másutt nem találunk;- a különböző szálláshelyek férőhelykapacitásának igen nagy hányada már akkor is a belföldön és külföldön egyaránt jól ismert és keresett üdülőkörzetben volt;- az új létesítmények, (szálláshelyek, éttermek, strandok, parkolók stb.) elhelyezésére elegendő hely állott rendelkezésre;- az infrastruktúra sokkal jobban ki vollt építve a Balatonnál, mint az ország más üdülőterületein;- már akkor viszonylag jól kiépített, nagy átbocsátóképességű utak vezettek a Balatonhoz Budapestről és a dunántúli megyékből. így a víkendezők gyorsan elérhették valamelyik üdülőhelyet. Hogy az ország idegenforgalmában, ezen belül az üdülőterületek között napjainkban elfoglalt helyét és szerepét megfelelően értékelhessük, szólnunk kell a különböző szálláshelyek, nemikülönben az egyes kereskedelmi szállástípusok eltérő ütemű fejlesztéséről. Ugyanis az eltérő ütemű fejlesztésük következtében egyrészt módosult az ország féröhelykapacitásából való részesedése, másrészt megváltozott férőhelykapacitásának az összetétele is. Hazánk idegenforgalmi területi (földrajzi) munkamegosztásában elfoglalt helye jutott kifejezésre abban, hogy férőhelyeiknek az előző évhez viszonyított növekedése sokkal egyenletesebb volt. mint Budapesten és az ország egyéb területein. Különösképpen áll ez a szociálturisztikai férőhelyeire. A Balatontól 96
