Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)

II. Urbanizáció, idegenforgalom

Szilárd. ]. 1967, Marosi S. 1969, Kőrössy L. 1963 stb.) A hozamok 250-350 1/p között ingadoznak. A szomszédos területek kishozamúak. A Kapos-árokban eddig észlelt értékek ezzel is értelmezhetők, hiszen nincs a közelben olyan hidrogeológiai egység, ahönnan áramlás útján nagyobb mennyiségek érkezhetnének. A térkép izo-vonalai egyértelműen igazolják, hogy a vízkészlet egy része a Mecsekből származik. Az áramlás fő csatornája a Baranya-csatorna árka. Jelentőséget kell tulajdonítani annak is, hogy a Baranya-csatorna torkolat vidékén a Kapos-árokban kissé nagyobb hozamú terület jelölhető ki, amelyet 325 1/p feletti értékek jellemeznek. Ennek kialakulásában feltehetően szerepe van a Mecsekből áramló vízmennyiségeknek is.

A Kapos-ároktól D-re elterülő Mecsek-Tolnai-dombság igen szélsőséges hozamú. A kis és nagy értékkel jellemezhető körzetek ezért élesebben elkülönülnek egymástól, mint Belső- és Külső-Somogyban.

6. A lselic magasra kiemelt, pannon rétegekből épült felszíne és a Mecsek permi homokköves területe környezetéhez képest kis hozamú. Az eddigi vízfeltárások átlagos hozama 125 /p alatt marad. A geológiai és geofizikai kutatások (,Szénás Gy. 1964, Csalagovits 1.-Juhász Á.-Szepesházi K. 1967) igazolják, hogy a DK-i Zselicben az ópaleozóos alaphegység felszínközeli helyzetéből Ny-felé lépcsőzetesen süllyed. A sajátos miocén felszínfejlődés következtében a kristályos kőzeten csak pannon fekszik, amelynek vastagsága nem teszi lehetővé nagy vízmennyiségek tározódását. A szomszédos Mecsekből a vízzáró perem és alsó-triász szerkezeti és dőlési viszonyai ugyancsak nem teszik lehetővé nagyobb vízmennyiségek áramlását NY-felé. Határozottan kirajzolódik azonban a Zselicet tagoló szerkezeti völgyek némelyikének (Almás-patak, Surján-patak és Sásdi-völgy) viszonylagos vízbősége. A Baranya-csatornába torkolló Felsőmindszenti víz völgyében 125-250 1/p között, az Almás-patak völgyében pedig 250 1/p fölé emelkednek a hozamok.

7. A Tolnai-hegyhát, a Szekszárd-dombvidék és a Völgység szintén alacsony 'hozamaival alkot körzetet. Jelentős területeken az értékek 125 1/p alatt maradnak. Ennél nagyobbak csak a Völgység D-i részén találhatók, ahol viszont már a Mecsek érezteti hidrológiai hatását. Az alaphegység ebben a körzetben különböző helyzetű. A tolnai Hegyhát alatt feltételezhetően jura, illetve kréta rétegek alatt fekszik (Csalagovits I.-Juhász Á.-Szepesházi K. 1967). Csak a Völgység területén igazolt fúrásokkal, ahol a felső-pannon rétegek vastagsága Adám L. (1969) szerint 100-500 m között váltakozik.

8. A Délkelet-Dunántúl egyik legnagyob hozamú körzete a Mecsek és a Zselic D-i előterében található, ÉK-felé ívesen forduló keskeny sáv formájában. Néhol az 500 1/p feletti hozamok jellemzik. Teljes egészében az ország egyik nagyszerkezeti vonala, illetve szubdukcicja (Szádeczky K. E. 1971) mentén alakult ki. Amint a térképen látható, az 500 1/p hozam három területen rajzolódik ki. Ezek a szerkezeti-morfológiai viszonyok tükrében jól értelmezhetők. Az egyik Szigetvár tágabfo térségében, két szerkezeti rendszer találkozásában van. Itt metszi egymást az említett nagyszerkezeti vonal egy É-D-i irányú kisebb jelentőségű rendszerrel. Ez utóbbi viszont a Zselic DK-i részén a felszín alatt magasan fekvő paleozóos rög Ny-i határa (Szénás Gy. 1964). Hidrológiai hatásáról a Zselic ismertetése kapcsán tettünk említést. A legnagyobb kiterjedésű a Pécsimedencében van. A víz származását már korábban kutatták (Reményi P.-Szabó L.-Szalai E. 1965), és igazolódott, hogy jelentős részben a Mecsekből származik.

91