Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
II. Urbanizáció, idegenforgalom
tett a fürdőzésnek, a szőlő- és gyümölcstermesztésnek. A déli lejtők intenzivebb sugárzása következtében a víz a partok közelében hamarább melegszik fel, ill. a nagyobb vízmélység következtében nem hül annyira le, mint a déli part mentén. Ezért az északi part déli és keleties lejtői alatt már a délelőtti órákban a néhány fokkal melegebb víz kedvezőbb feltételeket biztosít a fürdőzéshez, mint a déli part magas nyárfái által beárnyékolt, s éjjel jobban lehűlt szakaszain. (Pl. Badacsony és Fonyód stb.) Eszako'n közvetlenül a Balaton partján és a „Balatoni Riviérán” is jelentős tény az E-ENY-i széllel szembeni védettség. A főnhatás következtében nappal a délies kitettségű lejtőn felmelegedett és felszállt levegő helyére szárazabb, tisztább, viszonylag kevesebb párát tartalmazó levegő érkezik a Bakony magasabb térszínéről. Ezért még a magasabb hőmérsékletet is könnyebb elviselni, s így kedvezőbbek a feltételek a légfürdőzéshez. Az említett tényező következtében alakulhattak ki a XIX. sz. folyamán az északi part több részén is a légfürdők. Balatonalmádi-fürdőn a Remete-völgyben 121-122 m tszf-i magasságban a „női légfürdő”, ettől délre 167 m tszf-i magasságban az „úri légfürdő”. Ez utóbbit egy szőlővel körülvett tisztáson alakították ki, s 16 kisebb-nagyobb levegősátrat építettek. Balatonfiired kellemes légfürdőjéről is szólnak adatok. Feltételezhető, hogy a Balaton északi partján másutt is jelentős volt a légfürdőzés, amelynek a feltételei itt adottak voltak. A Balaton déli partján a levegő páratartalma a Balaton felől érkező parti szél következtében nagyobb, mint az északi parton, s ezért itt a hőség'napokban nehezebb elviselni. Az északi part relatív páratartalma kisebb a déli part páratartalmánál (északon közepes 60-70%-os, a Balatonon általában 70-75%-os), levegője tiszta, pormentes napjainkban is jobban szolgálhatja a napfürdőzés szélesebb elterjedését, mint a déli part, amelynek csak fokozatosan mélyülő partvidéke biztosít jobb feltételeket a hidegvizes fürdőzéshez. A Balaton mellett kialakult sajátos mikroklíma következtében jellemző a fénybőség. A népfónyes órák száma 1900-2020, s ennek 75%-a jut az áprilisszeptember közötti szakaszra. A szárazföldi éghajlati és egy bizonyos mértékű főn hatás mellett a mediterrán hatások is kimutathatók (nyáron, ősszel). A hőségnapok száma északon 10-15 nap, délen 15-20 nap. A Zala folyó torkolatvidékén erősödik az óceáni hatás. A csapadékos napok száma NY-ról KJfelé csökken. NY-on 90-100, K-en 80—90. A Balaton és közvetlen környezetének hatása az egészségre A partvidék kedvező éghajlati hatása, a Balaton vidék változatos felépítése, morfológiája, változatos táji szépsége, színei. A vízfelszín zöld, nagy távlatai, a kék szín, a Balatont körülölelő hegységek, dombságok nyugodt körvonalai az idegi fáradalmak kipihénését és az idegek regenerálódását segítik. A fentebb említett tényezők egyes betegségek utókezelését pozitívan befolyásolják. A Balaton hatására kicsi a közvetlen környezetéhez tartozó terület hőmérsékletének ingadozása, az idegrendszerre megnyugtató módon hat. A levegő elektromossága és jelenségei, a levegő folyamatos kicserélődése az állandó légmozgás közvetlen és közvetett üdítő hatása nyilvánvaló. 59
