Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)

I. Agrártörténet

erősödéséhez, mert a parasztság jelentős részének érdeke lett annak a rendszernek a védelme, amely földet juttatott neki, és ezzel is segítette abban, hogy elinduljon a gazdasági és társadalmi felemelkedés útján. A kistulajdonosi szorgalom lehetővé tette a mezőgazdaság helyreállítását, a katasztrofális élelmezési válság enyhítését. Az újonnan földhözjuttatottak körébén erős birtokosi tudat kezdett kialakulni.

A kisparaszti gazdálkodás négy évében jelentkeztek a mezőgazdaság tőkeszegénységének problémái. A kisgazdaságok, habár lekötötték a család munkaerejét, mégsem használták ezt ki megfelelően. A háborús károkat és a mezőgazdaság több évtizedes elmaradottságát csak paraszti szorgalommal nem lehetett eltüntetni. Ige'n súlyos terhet jelentett a háborús jóvátételi kötelezettségeink. Az árutermelés visszaesett, mert egyrészt maguk fogyasztották el a termékeket, másrészt kezdtek nőni a beszolgáltatások, amelyek már nemcsak az újbirtokok, hanem az egész mezőgazdaság megerősödését akadályozták. Akiknek nem jutott föld, nem találtak munkaalkalmat, mert az 5-20 holdas gazdaságoknak nem volt szükségük bérmunkásokra. A fejletlen és háborús károkat szenvedett ipar pedig még nem tudta felvenni őket. A gazdasági felügyelők j elöntéseiben nyomon lehet kísérni a sokasodó problémákat. A Zala vármegyei gazdasági félügyelő a következőket jelentette az 1947-es évről: „Földhözjuttatottak legnagyobb része - egyes kivételektől eltekintve - nehéz anyagi körülmények között gazdálkodik. Termésük nem volt kielégítő, mert az sem vetőmagszükségletüket, sem az őrlési fejadagjukat nem fedezte, s mindezekhez hozzájárult még az, hogy tőkehiányuk is van, sőt elegendő állattal sem rendelkeznek.”9 „Közismert dolog” - írta a Somogy vármegyei gazdasági felügyelő szintén az 1947-es évről „hogy a vármegye a nagybirtok hazája volt. Ma a vármegyében 204 db 50 kát. holdnál nagyobb kiterjedésű gazdaság van. így a munkavállalási lehetőség igen kis körre zsugorodott össze: a munkaerő-felesleget a munkaalkalmak nem tudják teljesen, és főleg nem mindig tudják lekötni.”10 A nincstelenek egy része a kivezető utat a szövetkezetben kereste. Tolnában az első termelőszövetkezeteket a földnélküliek alakították, állami tartalékterületeket bérelve. Később a tőkehiány és a hibás agrárpolitika következtében a megerősödni nem tudó kistulajdonosok közül elsősorban az újgazdák léptek be a közös gazdaságokba. Az újgazdák másik része a földhöz nem jutottak tömegeivel együtt 1950-től kezdve elindult az ipar, az ipari építkezések felé. A földhözjuttatottak harmadik, és nem jelentéktelen része, amelyik meg tudott erősödni, végig ragaszkodott az egyéni gazdálkodáshoz, egészen a mezőgazdaság nagy átszervezéséig.

Mi volt a földosztás történelmi jelentősége? A földosztás társadalmi hatását tekintve azt emeflem ki, hogy az országos akció teret adott a szegényparasztság demokratikus tetteinek kibontakozására. Akik a földosztásban részt vettek, megismerték a kollektív cselekedetek nagyszerűségét, a közös harcok és remények ízét. Tudták, hogy egy új élet megteremtésének cselekvő résztvevői, kezükben van a történelem és sorsuk alakításának nagy pillánata. Más kérdés, hogy a földhözjuttatott tömegek céljai és a szocialista átalakításért dolgozó fő erők tulajdonképpeni tervei nem estek egybe. Voltaképpen ez a különbség az oka, hogy a földosztással felszabadult és felerősödött paraszti energiák egy része, az ötvenes években nem tudott kibontakozni.

53