Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)

I. Agrártörténet

Az élelmiszeripar I. tehát megyén belüli felhasználási kapcsolatain keresztül a legmagasabb igénnyel lép fel a megye más ágazatai felé mind a körzeten belüli, mind a körzeten kívüli beszállításaikban, ezáltal az ágazat területileg a legerősebben a megyéhez, illetve annak ágazataihoz kötődik. Az élelmiszeriparon belül ellenpontként az élelmiszeripar III. áll, aholis jelentékteleín (körzeten belüli beszállításoknál osupán 13 Ft, körzeten kívüli beszállításoknál csupán 3 Ft) beszállítási ráfordítási igénnyel lép fel a megye gazdasága felé 100 Ft végső felhasználásának megtermeléséhez.

Az élelmiszeripar termelésének, mint minden más ágazatnak célja az, hogy termékei, anyagai a végső felhasználás különböző szféráiban elfogyasztásra kerüljenek és ezáltal hasznosuljanak. A területi ágazati kapcsolatok mérlegének szerkezete nemcsak a végső felhasználás egyes szféráiban (nem termelő fogyasztás, bruttó felhalmozás, kiszállítás) történt hasznosulás mértékéről ad felvilágosítást, hánem azt is bemutatja, hogy a körzet melyik megyéjének milyen ágazata részesedett az élelmiszeripar egyes iparcsoportjainak részesedése során a végső felhasználás egyes összetevőiből.

Az élelmiszeripar iparcsoportjainak részesedését a végső felhasználás egyes öszszetevőiből az 1. sz. táblázat mutatja.

A megyei élelmiszeripar 18%-át adja a megye ágazatainak végső felhasználásából. Közel egyharmadát biztosítja a nem termelő fogyasztásnak és nagyon alacsony arányban részesedik a bruttó felhasz'nálásra történő átadásokban. A végső felhasználás tételeinek elemzéséből - feladatunknak megfelelően - részletesen vizsgáljuk meg a kiszállításokat. A három iparcsoport kiszállításait a körzet megyéibe és ágazataiba a 3. sz. ábra mutatja. Az élelmiszeripar I. iparcsoport megyei kiszállításait ismételten az ágazaton belüli átadás jellemzi, hiszen mindegyik megyei szállításnál ez a maghatározó. Az élelmiszeripar II.-ben már jelentős a kereskedelemnek, mint felhasználónak és elosztónak a szerepe, de még a Zala megyei és Tolna megyei kiszállításoknál az ágazaton belüli átadások is jelentkeznek. A III. iparcsoportban már egyértelműen a kereskedelmi felhasználások a meghatározók. Ha a 4. sz. ábrát meghézzük - aholis a körzeten kívüli kiszállítások ágazati szerkezetét mutatjuk be - az iparcsoportonként! kiszállítások szerkezete közel azonos a körzeten belülivel, csupán az élelmiszeripar III.-ban figyelhetjük meg ismételten az iparcsoporton belüli átadás magas arányát az összes [kiszállításokban.

A Baranya megyei élelmiszeripar területi kapcsolatairól vizsgálatunk alapján a következőket mondhatjuk:

a) élelmiszeripar I. alapvetően megyei anyagokat, termékeket használ fel, és ellátja a körzet megyéinek azonos ágazatait, tehát az ágazaton belüli, körzeten belüli kooperációja magas;

b) élelmiszeripar II. szintén erősen kötődik a megyéhez, beszállítási kapcsolatainál mezőgazdasági és az ágazaton belüli felhasználások a meghatározók, de alapvetően a körzeten kívüli gazdaságból, kiszállításaiban már a teljes feldolgozottság, a kereskedelmi kapcsolatok a döntőek;

c) élelmiszeripar III. lazán kötődik a megyéhez, körzeti kapcsolatainál az ágazaton belüli felhasználások és a kereskedelemnek történő kiszállítások a jellemzők, a körzeten kívüli gazdasággal belső, ágazaton belüli kapcsolatok mindkét oldalról az alapvetőek.

42