Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
V. A szekcióvezetők zárómérlege
Az előadások és korreferátumok több mint a fele, megyénk és talán túlzás nélkül mondhatjuk, hogy hazánk egyik legnagyobb természeti értékével, a Balatonnal foglalkozott. Ebből a szempontból is hasznos és eredményes volt számunkra a tanácskozás, úgy azonban, hogy e nagy nemzeti kincsünk mindnyájunké, az egész régióé csakúgy, mint az országé. Ezért is centralizáltuk a szekcióülések fő mondanivalóit a Balatonra, és ezért választottuk regionális tanácskozásunk színhelyéül a déli part „fővárosát”: Siófokot. Szabad legyen a beszámolók alapján az egyes szekciókról néháhy összefoglaló gondolatot elmondanom: Az agrártörténeti szekció fő referátumai is e kérdésnek szentelték mondanivalójukat. Az első referátum a tó környéki mezőgazdasági ellátóövezet történeti alakulását tárgyalva tett tanulságos és figyelmeztető megállapításokat. Más referátum pedig az üdülőövezet hatását vizsgálva a régió mezőgazdasági termelési struktúrájára, illetve e tájikörzeti agrártermelés szerepét kereste dialektikus egységben a fürdőkultúra szolgálatában. De azok a mondanivalók is a jelenünkig ható következtetéseket és megállapításokat tartalmaztak, amelyek a Tó mellett véd és parkerdők kapcsán hangzottak el. De úgy gondolom, hogy figeylemreméltatást érdemelnek azok a korreferátumok is, amelyek Dél-Dunántúl ipartörténeti kutatásainak szentelték mondanivalóikat, az élelmiszeripar különös jelentőségét hangoztatva a balatoni üdülőövezet ellátása szempontjából. A második szekció ugyancsak izgalmas témákat hozott felszínre referátumaiban. Mindenekelőtt a fürdőkultúra kölcsönhatásait vizsgálta a tó egész környezetére, de a déli partra vonatkozóan is, elemezve az üdülőövezet közlekedési problematikáját és idegenforgalmának bonyolult komplex összetevőit. E szekció a Balaton életében rendkívül jelentős kérdések tárgyalására is nagy figyelmet fordított. Kereste, hogy melyek azok a ki nem használt természetföldrajzi tényezők, amelyek még rangosabbá tehetnék a világ egyik legnagyobb összefüggő édesvízi strandfürdőjének: a Balatonnak a szerepét. A tó biológiai egyensúlyának a hangsúlyozásával is keresték az előadások a tó tisztaságának és környezetének védelmiét, de keresték a feliszapolódó keszthelyi öbölben, az áramlások vizsgálatával egyidőben, a tennivalók, a beavatkozások első gyakorlati lépéseit is. A művelődéstörténeti szekció a balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti korszakaiban kereste a fürdőkultúra sajátos vonásait, hangsúlyozva a felszabadulás utáni időszak fürdőkultúrájának megkülönböztető más minőségű jegyeit. Foglalkoztak a Balaton-fejlesztés terveivel is, rámutatva a regionális tervek eredményeire és mindazokra a gátló és fékező körülményekre, amelyeket a balatoni fürdőikultúra holnapjának az érdekében fel kell számolni. A szekció további referátumai foglalkoztak a Balaton melletti pedagógiai és közművelődési tanácskozások jelentőségéről, amiből kötelességszerűen fel kell önmagunk számára vetni ezek továbbfolytatásával, vagy éppe'n újra élesztősének gondolatát. Napi teendőnkhöz kapcsolódtak a déli part kulturális ellátottságának a helyzetéről és fejlesztésének kérdéseivel foglalkozó referátumok is. Figyelemfelkeltőek voltak azok a tudományos kutatási eredmények is, amelyek a századforduló munkáséletmédjára és a munkásművelődésre vonatkoztak, akár a Dél-Balaton vidékén, akár a megyeszékhelyi Kaposvárott, akár pedig Baranya megyében. Az irodalmi és a zenei emlékhelyek vizsgálódásai is szintén a további tennivalókat rajzolták fel előttünk a régió szolgálatában. 246
