Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
IV. Néprajz, régészet
14- Nem szóltam dolgozatomban a ruházati cikkeket ugyancsak árusító, kétszáznál jóval több Zala megyei szatócsboltról és háromszáznál is több vegyeskereskedésről, pedig ezek a ruházati cikkek értékesítése terén tetemes forgalmat bonyolítottak le. Példaként néhány város adatai: Nagykanizsa: 54 vegyeskereskedő, 2293 Ft jöv. adóval; Tapolca: 26 vegyeskereskedő, i960 Ft jöv. adóval; Sümeg: 21 vegyeskereskedő, 781 Ft jöv. adóval; Szentgrót: 15 vegyeskereskedő, 326 Ft jöv. adóval; Keszthely: 12 vegyeskereskedő, 949 Ft jöv. adóval; Zalaegerszeg: 11 vegyeskereskedő, 667 Ft jöv. adóval. 15. Nem tudtam felhasználni az 5 kötet anyagából az alábbi helységeket sem, mivel nem közölték náluk tételesen az iparosok számát: Badacsonytomaj, Egeraracsa, Eszteregnye, Kiskomárom és Zalaszentgrót. Zalaszántónál együttesen írtak össze 3 cipészt és csizmadiát. E nem jelentős mennyiség miatt ezt a helységet is kihagytam a megyei összesítőből. 16. Kempelen Béla (összeállította): Nagykanizsa Rendezett Tanácsú Város Címtára, Nagykanizsa, 1926. 22-39. o. 17. Zala vármegyei Általános Közigazgatási, Kereskedelmi és Ipari Címtár. (Összeállította: Zieger Ferenc ny. körjegyző) É. n. 158-163 p. 18. Dallos Ferenc és Szabady Egon (szerkesztette): Magyar városok. Budapest,' 1966. 478- 481 p. 19. Kevésbé jelentős üzlettel, ill. áruházzal egybekötött kékfestő-gyár működött ekkortájt Nagykanizsán és Zalaegerszegen is, ám ezek jobbára kclmefestéssel foglalkoztak. Füredi János i. m., Ángyán János i. m. Reklám utóbbi hátsó belső borítóján. 20. Badacsonytomajt, Kiskomáromot, Zalaszentgrótot, Egeraracsát és Eszteregnyét számításaimnál figyelmen kívül hagytam, mivel a Közigazgatási tájékoztató iparosaikat csak összesítve említi meg. 21. A nagykanizsai múzeum gazdag viseleti anyaga bőséges választékát mutatja az otthonvarrt vászonruháknak, valamint az iparengedéllyel nem rendelekező falusi vorrónők által gyári kelmékből varrott különféle viseleti daraboknak. 22. A helységneveket követő zárójeles szám ruházati iparosaik számát jelzi. 23. Polgárok lajstroma TGyM Okm. 72. 6. I. Degrc Alajos i. m. IRODALOM Ángyán János (szerk.): Zala vármegye Közigazgatási Beosztása és Helységnévtára, Zalaegerszeg, 1924. Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar Városok Monográfiája, Bp. :929. Dallos Ferenc és Szabady Egon (szerk.): Magyar városok. Budapest, 1966. I. A népesség számának alakulása 1869— :9Ő3. 478 p. Döme Géza megyei I-ső aljegyző (szerk.): Zala megye 1870-ik évi népszámlálásának eredménye, Zalaegerszeg, 1871. Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl, Bp. 1970. Füredi János (szerk.): Nagykanizsa r. t. város lak- és címjegyzéke, Nagykanizsa, kb. 1908. 78 p. Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914. 689 p. » Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Kaposvár, 1967. Kempelen Béla (szerk.): Nagykanizsa Rendezett Tanácsú Város Címtára, Nagykanizsa, 1926. 22-39 p. Kovacsics József (szerk.): A történeti statisztika forrásai. Bp., 1957. Kresz Mária: Magyar parasztviselet (1820-1867), Bp. 1956. A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. Első rész. Bp. 1902. Plánder Ferenc: Göcsejről, dr. Degré Alajos és dr. Szentmihályi Imre megjegyzéseivel. Zalaegerszeg, 1970. A Göcseji Múzeum Közleményei 29. 75 lap. Szádeczky Lajos: Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon (1307-1848), Budapest, 1913. I-III. Zieger Ferenc (szerk.): Zalavármegyei Általános Közigazgatási, Kereskedelmi és Ipari Címtár, É. n. 158-163 p.
