Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
IV. Néprajz, régészet
meglétük a munkaruhák területére szorult már vissza. De utalnak adataink a parasztélet rendjének nagy átfogó egységének differenciáltságára is, nevezetesen, hogy egy-egy korábban általánosan elfogadott törvény nem egyöntetűen tartós minden társadalmi rétegnél. Bizonyois esetekben jól nyomonkövethető az adatokból az új erkölcsi norma térhódítása is. A RUHÁZATI IPAR MESTEREI ZALA VÁRMEGYÉBEN (1770-1925) Kerecsényi Edit A török hódítás, majd a felszabadító háborúk következtében helyenként csaknem elnéptelenedett Zala megyei falvak és mezővárosok a XVIII. sz. közepétől gyors fejlődésnek indultak. Ez azonban a társadalmi és gazdasági fejlődés különböző fokán álló mezővárosokban és kisebb településekben nem volt egyenlő intenzitású. A levéltári conscriptiók, a céhes és más helytörténeti iratok, a különféle ábrázolások, valamint a néprajzi anyag vizsgálata a ruházati kézműipar többszöri, sajátos átalakulásáról tanúskodik. Ennek a folyamatnak néhány, meghatározott idejű keresztmetszetét vizsgálom dolgozatomban. E korreferátum tárgya csupán bizonyos 1770-1925 közötti statisztikai források elemzése, legfőbb jellemzőik értékelése, összefoglalása. A vizsgált összeírások: I. Az 1770. évi adóösszeírás.1 II. Az 1828. évi országos összeírás,2 melynek ezúttal csak a nagykanizsai és zalaegerszegi vonatkozásaival foglalkozom. III. A Soproni Iparkamara 1876. évi jelentése.3 IV. Zala megye 1925. évi közigazgatási tájékoztatója4. Az egyes tájegységek összehasonlító vizsgálatát rendkívül megnehezítette, hogy a megye területe és közigazgatási beosztása többször változott. Gondot okozott az is, hogy bizonyos területekről - pl. a Muraközről - a források hiányosak. Ezért az utóbbi tájegységgel nem foglalkozom, vizsgálom azonban az alsólendvai járást, mivel helységeinek mintegy fele ma is Zala megyéhez tartozik. I. Az 177o. évi összeírás A vizsgálat tárgyát egyrészt az 5 legnagyobb mezőváros (sorrendjüknél a helységek lélekszámát vettem alapul), másrészt a vármegye akkori járásai képezik. Amint az alábbi részletezett táblázatokból kitűnik, együttesen 412 helység 116 833 lélekkel. Az összeírás fennmaradt iratai, a termelés ágazatait tekintve, többé-kevésbé hiányosak. Balatonfüred környékéről pl. csupán a mezőgazdasági termelést, az állatállományt, valamint az iparból és kereskedelemből származó jövedelmet összesítő kimutatás került a kezembe, a kézműveseket tételesen is felsoroló szöveges összeírás nem. Sümeg összeírása is befejezetlen. 217
