Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
III. Művelődéstörténet
13. Rónaky Kálmán: Amtmann Prosper fuvolája. Pécs, 1913. 14. Csekey István: Liszt Ferenc Baranyában. Pécs, 1956. 15. A Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusának története. 1958-1968. 16. A Mecseki Szénbányák Kodály Zoltán Férfikara. 1920-1970. írta és összeállította: Komlódi József. 17. Komódi József: A Mecseki Szénbányák Központi Fúvószenekara. 1913-1973. Pécs, 1973. 18. Zenei Értesítő. Közli a Pécsi Zenekedvelők Egyesülete. (19 3 3-34-ből való példányok.) 19. Szőnyi Ottó: Pécs. Útmutató a városban, a környéken és a Mecseken. Danubia kiadás. É. n. MUNKÁSÉLETMÓD A MIR KAPOSVÁRI CUKORGYÁRÁBAN A SZÁZADFORDULÓ IDEJÉN Szilt Ferenc Korreferátumomban a Hitelbank által alapított MIR Kaposvári Cukorgyára munkásainak az életkörülményeit vizsgálom 1894-től az első világháborúig. E téma a regionális agrár- és ipartörténetnek olyan érintkezési pontja, amelyben nemcsak a nemzetgazdaság két ágazatának, nevezetesen az iparnak és a mezőgazdaságnak a kölcsönhatását ismerhetjük meg, hanem éppen a cukoripar speciális jellegéből adódóan a munkásosztály különböző rétegeire gyakorolt (hatását is kitapinthatjuk, de a cukorrépa-termesztéssel foglalkozó sommások életviszonyait is. A rendelkezésre álló idő miatt a sokrétű és a bonyolult kérdés részletes elemzésétől eltekintünk. A forrásom mintegy 120 fm iratanyag, a MIR Kaposvári Cukorgyár fondja volt. Különösképp a vegyes és a különféle levelezések, valamint a bérlajstromok állagaiból ismerhetjük meg a cukorgyár munkásainak munkaviszonyait és életkörülményeit is. A vizsgált időszakban a cukoripar dinamikus fejlődését jelzi a foglalkoztatottak számszerű növekedése, amely országosan 214,19%, a kaposvári cukorgyárban pedig 271,42% volt. Kezdettől fogva - országosan is, helyi viszonylatban is -.a férfi munkaerő dominált érthetően, .mivel ebben az iparban - az elektromos és a vegyi ipartól eltérően viszonylag kevesebb gépet használtak, így a nehéz fizikai munkát elsődlegesen csak férfi munkaerővel végeztethették. A nők aránya a cukorgyárakban az első világháborút megelőző évben országosan 17,3 5%, a kaposvári cukorgyárban pedig csak 15,78% volt. A több száz munkás felvételi kérelméből megállapíthatjuk, hogy a cukorgyár igazgatósága hogyan és honnan tudta biztosítani az iparos szakembereket, illetőleg a kampányokban szükséges ideiglenes munkásokat. A dualista integráció lehetővé tette az iparos szakmunkások és a cukorgyártás speciális folyamataihoz értő munkások toborzását, a monarchia iparilag fejlettebb területeiről, így Ausztriából és Csehországból is. A munkaerő piac másik forrása a magyarországi cukorgyárak voltak, ahonnan többen ajánlkoztak a tőkeerősebb és a jobb feltételeket biztosító újonnan épült cukorgyárakba. Ezek a szakmunkások, akik közül jónéhányan két-három nyelvet is beszéltek, - nómet-cseh-horvát - már magasabb életszínvonalat igényeltek. Ez a csoport alkotja majd a cukorgyár állandó munkásgárdáját, 156
