Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
II. Urbanizáció, idegenforgalom
i. táblázat). Szálláshelyeinek túlnyomó hányada csak a főidényben fogad vendégeket. Az idegenforgalmi idényen kívül csak néhány téliesített SZOT és vállalati üdülő, továbbá szálloda üzemel (Keszthely, Hévíz, Balatonfüred, Siófok). Ilyenkor a fizetővendéglátásinál lévő férőhelyek száma is elenyésző (lásd a 2. táblázat). Az ország vendégéjszakáiból azonban már sokkal kedvezőbb arányban részesedik, amit férőhelyeinek az országos átlagot meghaladó mértékű kihasználásának köszönhet. Abban, hogy a vendégéjszakákból való részesedése a férőhelyekéből valót erősen megközelíti nagy szerepe van annak, hogy a vendégek - mind a külföldiek, mind a belföldiek - általában kétszer annyi ideig (7 napig) tartózkodnak a tó mellett, mint Budapesten, vagy mint az ország egyéb területein (2. és 3. ábra). Vendógforgaknánák ez a rendkívül erős koncentrálódása a hosszú ideig való tartózkodással együtt ismételten bizonyítja idegenforgalmunkban elfoglalt szerepét, helyét, nevezetesen azt, hogy kiemelt fontosságú üdülőkörzetünk. Az édesvíz melletti üdülésnek ilyen kedvező adottságai együttesen hazánkban és Európában is csak néhány és sokkal kisebb kiterjedésű területen találhatók meg. Főképpen ezzel magyarázható keresettsége, vonzáskörének az ország határán túlra terjedése. Vonzásterülete, illetve területei, körei azzal, hogy szálláshelyeit kik vehetik igénybe, jól elhatárolhatók. A szociálturisztikai szálláshelyeken csak a beutaltak szállhatnak meg. Minthogy ezek kevés kivételtől eltekintve magyar állampolgárok, a szociálturisztikai szálláshelyek vonzása az egész országra kiterjedő. Kereskedelmi szálláshelyei viszont már fogadják a külföldieket is, így nemzetközi vonzásuk is van. A magánnyaralók vonzásköre viszonylag pontosan meghatározható a tulajdonosok lakóhelye alapján, noha mind több külföldi vendéget is fogadnák. Vonzáskörük ez esetben alapvetően már csak regionális. Budapestet és a dunántúli megyéket foglalja magában. A magánnyaralók túlnyomó hányada (94 ü/o) ugyanis a budapestiek és a dunántúli megyékben lakók tulajdonában van. Ennek egyedüli oka az üdülőhelyek rövid idő (2-3 óra) alatti elérhetőségében keresendő. Ugyanis abban nem csak nyaralni kell, hanem azt a nyaralásra elő is kell késztíeni. Ezt a sokrétű és időigényes múnkát csak abban az esetben tudja elvégezni szabadság igénybevétele nélkül a tulajdonos, ha az üdülőhelyet a fent említett idő álatt meg tudja közelíteni, s így a napját ott munkával hasznosíthatja (4. ábra). A külföldi vendégforgalom A hazánkba étkező külföldiek közül évről évre mind többen választják úticélul a Balatont. A kereskedelmi 'szálláshelyein megszálló külföldiek száma 1975-ben már kereken tízszerese volt az i960, évinek, meghaladta a 400 ezret. Ennek ellenére az ország kereskedelmi szálláshelyeim megszálló külföldi vendégekből való részesedése osak kevéssé emelkedett, még mindig 20% alatt volt. Ezzel szemben az üdülőkörzet kereskedelmi szálláshelyein megszállóknak jóval több mint a fele már külföldi volt. Az ország összes kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakákból való részesedésük viszont messze meghaladja a vendégforgalomét: 1975-ben kétszerese volt az 1960-as értéknek. Még ennél is gyorsabban - kereken három100
