Horváth János: Rippl-Rónai állandó kiállítás Kaposvár, 1978

Rippl-Rónai József 1861-ben született Kaposvárott. Édes­apja az egyik helybeli iskola tanítója, később igazgatójc volt. Édesanyja Knezevich Anna Paulina. Négy testvére kö­zül ő volt az első szülött. Ödön, Lajos és Sándor öccsei­vel testvéri szeretetben élt, nemegyszer meg is festette őket. Legjobban Ödön testvérét szerette, aki maga is fes­tegetett és szenvedélyesen gyűjtötte a képző- és népművé­szeti tárgyakat, régi porcelánokat, bútorokat, titkos vágy­ként, hogy abból Kaposvárott egykor múzeum létesüljön Adománya alapozta meg a múzeum ezen gyűjtemé­nyét. Rippl-Rónai József apja szerette volna, ha fia a „biztos megélhetést", a tanítói pályát választja élete hivatásának József azonban a gimnázium négy osztályának elvégzése után a helybeli patikába ment tanulónak, s miután itt há­rom évet gyakornokoskodott, 18 éves korában, 1879-ben beiratkozott a Budapesti Tudomány Egyetem Bölcsészeti Karára, gyógyszerész hallgatónak. 1881-ben gyógyszerészeti diplomát szerzett. Még mint gyógyszerész-hallgató, egyik szeretett professzorának arcképét megfestette fénykép után, már ekkor megcsillantva tehetségét. 1882-ben Zichy Ödön családjához került házitanítónak, de már itt egyre vilá­gosabbá vált, hogy egyetlen érdeklődési köre a festészet, ,,ha a festés nem volna, talán már meg is szöktem vol­na ..." Írja szüleinek Kaposvárra. Végül is döntött, elha­tározta, hogy festő lesz. Tanulmányaihoz anyagi segítség­gért szüleihez fordult, akik fiúk elhatározását segítették, így került Münchenbe 1884-ben. Tanára a neves Johann Ca spar Herterich volt. Eleinte nagy méretű aktokat rajzolt szénnel, szabad idejében pedig München gazdag képtárai­ban neves külföldi művészek képeit másolta. Ez időbő' megmaradt néhány tanulmánya és rézkarca bizonyítja, hogy idejét nem töltötte hiába; kitűnően sajátította el a realista festésmódot. Három évi müncheni tartózkodása után Párizs­ba utazott, megérezvén, hogy a modern művészeti irány­nak Párizs a központja. Jelentkezett az itt élő, aikkor már híres Munkácsy Mihály­nál, aki szívesen fogadta. Két évig dolgozott a mester mel­lett, s mindjobban hatása alá kerülve alkotta „munkácsys" képeit. Mesterétől azonban hamarosan búcsút vett, mert érezte, hogy egyénisége a zseni közelében csupán annak epigonjává lehet. 1888-ban megismerte későbbi feleségét, Lazarine Boudriont. 1889-ben elkerült Point Aven-ba, ahol ez idő tájt egy új fajta művészet volt kialakulóban. 1890­ben már önálló művel jelentkezik: Nő fehér pettyes ruhá­ban című képével. Még ebben az évben barátságot köt James Pitcairn Knowles-sal, kinek révén megismerkedik Aristid Maillol-al is. Találkozik Gauguin-nel, Paul Séru­sier-vel, akik merész színeikkel lázba hozták az egész Julien akadémia művész fiatalságát. Sérusier 1888-ban megalapí­totta a Próféták Csoportját (Group de Nabis), s e mű­vészcsoportnak tagja lett Rippl-Rónai is. Itt került barát­ságba Maurice Denis-vel, Bonnard-al, Vuillard-ral. 1892­ben Neullybe költözött Knowles-sal együtt, s ott tíz évet töltött el csendben és munkában. E korból való alkotásai: az Ágyban fekvő nő és az öreganyám, s ezek Gauquin­nak is nagyon tetszettek. Most már egymás után festi nagy igényű képeit, mint a Kalitkás lányt; öregasszony ibolyá­val; A Szajna éjjel. Felesége, Lazarine, faliszőnyeget sző vagy hímez az ő tervei alapján. Les Vierges с. kőrajzaihoz G. Rodenbach azonos címen verseket írt. 1895-ben haza látogatott, s egy kisebb kiállítással - Sima Ferenc képvise­lő lakásán - bemutatkozott a budapesti közönségnek is. Itt ismerkedett meg Andrássy Tivadar gróffal, aki képet vá­sárolt tőle. Ez az anyagilag is tehetős férfi felismerte Rippl­Rónaiban a jó művészt, és meghívta őt tőketerebesi kasté­lyába néhány arcképet festeni. Ugyanakkor megbízást adott neki budai palotája ebédlőjének megtervezésére, de nem­csak bútorokat, hanem kandallót, üveg és porcelán készle­tet is terveztetett vele A palota üvegablakai és faliszőnyeg­jei is Rippl-Rónai tervei alapján készültek. E munkái a szecesszió jellegzetes darabjai. 1897-ben Kaposvárott meg­festi Apám és anyám negyven évi házassága után című ké­pét, s még ebben az évben kiállítást rendez a párizsi Bing­galériában. 1899-ben Mail loi meghívására több hónapot tölt a dél-franciaországi Banyulsban, mely időszakot élete egyik legszebb élményeként emlegeti későbben is. Itt festi meg Maillol arcképét, a kép ma a párizsi Modern Múze­umban látható. A századforduló döntő fordulatot hozott Rippl-Rónai életé­ben. Elhatározta, hogy véglegesen haza költözik. 1900-ban a Royal Szállóban nagy kiállítást rendezett, de a közönség értetlenül állt művei előtt, idegenkedve fogadta, a sajtó pedig egyenesen hanyatlást vélt felfedezni művészetében. 1901-ben Belgiumban tett hosszabb körutazást, s még ez évben Moszkvába, Pétervárra és Varsóba is ellátogatott. 1902-ben Kaposvárott telepedik le, innen számítjuk volta­képpen második művészeti korszakát. Itt festett képeinek jellegzetessége és hangulata a kisvárosi élet ,, . . . idehaza az intim élet adta meg az inspirációkat, a család, a ro-

Next

/
Thumbnails
Contents