Uherkovich Ákos: A Dél-Dunántúl természettudományos kutatásának eredményei I., 1976

BARANYA NAGYLEPKEFAUNÁJA VI. 63 íág tölgyfogyasztó faj él a Villányi-hegységben, amely a nedvesebb (pl. Dráva-síki) tölgyeseket el­kerüli: Agrochola laevis Hbn., Dichonia convergens Schiff., Marumba quercus Schiff., Dryobotodes pro­tea Schiff, stb Lényegesen nagyobb mennyiségben fordulnak elő az általánosan elterjedt nyugatpale­arktikus, polifág tölgyfogyasztó fajok, mint a Minu­cia lunaris Schiff., Drepana binaria Hufn., Peridea anceps Schiff., Hybocampa milhauseri F., Dr у то­nia~îa]ok, Spatalia argentina Schiff., Cyclophora ruficiliaria H.-Sch. stb. A szibíriai elterjedési alaptípushoz tartozó fajok ­mivel nagyobb részük ökológiai igénye eltér a Vil­lányi-hegységben megtalálható feltételektől - in­kább csak a környező területeken fordulnak elő. Vi­szont, mint egyéb, szigetszerűen elhelyezkedő, eltérő ökológiai adottságú helyeken, itt is igen sok „ide­gen" elem fordul elő a területen. Ezeket éjjeli kó­14. ábra A loimbfogyasztó fajok mennyisége az összes nagylcpfcék számához viszonyítva. /: Mária­gyűd, lámpázásolk; 2: Villány; 3; Nagyharsány, mezőgazdasági fénycsapda; 4: Nagy harsány, fénycsapda. A: po'lifág tölgyfogyasztók, B; monogáf tölgyfogyasztók; C: fűz- és nyárevőik, D: lombfogyasztók összesen.

Next

/
Thumbnails
Contents