Uherkovich Ákos: A Dél-Dunántúl természettudományos kutatásának eredményei I., 1976

ADATOK BARANYA NAGYLEPKEFAUNÁJANAK ISMERETÉHEZ VI. A VILLÁNYI-HEGYSÉG ÉJJELI NAGYLEPKÈI (LEP., MACROHETEROCERA) UHERKOVICH ÁKOS Abstract. (Data to the knowledge of the macrolepidoptera fauna of Baranya County VI. Nocturnal macrolepidoptera of Villány Mts., Lep., Macroheterocera.) A total of 518 species is reported from the area of Villány Mts. (South Hungary). New species to the Hungarian fauna: Cucullia caninae Rmbr. and Polymixis flavicincta F. Dominant species of individual biotopcs. Survey of butterfly fauna as far as ecology and zoogeography are concerned. BEVEZETŐ A Villányi-hegység területéről ezidáig csekély számú nagylepke-adatot közölt a szakirodalom. A területről először 1976-ban jelent meg önálló tanulmány (JJherkovich, 1975a), amely a hegység nappali lepke (Diumá) faunáját ismerteti. A nappali lepkék vizsgálata mellett már 1969-ben megindult az éjjeli nagylepkék (Macroheterocera) kutatása is, részben személyes gyűjtés révén (19691

974)з részben fénycsapdák működtetésével (1970, 1974-1975). Az anyag zömét magam gyűjtöttem, illetve dolgoztam fel, de jelen tanulmányomba beledolgoztam a dr. Kovács Lajos (1971) által feldolgozott csapda-anyagot is (Nagyharsány, növényvédelmi fénycsapda, 1970). A Villányi-hegység természeti viszonyainak legfontosabb jellemzőit előző tanulmányomban már érintettem, így itt csak hivatkozom erre (Uherkovich, 1975a) GYŰJTÉSI HELYEK ÉS MÓDSZEREK Személyes gyűjtéseim során minden alkalommal 125 wattos higanygőzlámpát használtam 4 m

2 felületű fehér lepedő előtt. E lámpatípus előnyei már ismertek, lényegesen jobb hatásfokkal dolgozik, mint bármely más lámpa {Gyulai-Uberkovich-Varga, 1974). Ahhoz, hogy megfelelő élőhelyeken tudjak világítani, esetenként igen hosszú kábelre volt szükség, de ez nem okozott különös nehézséget, a lámpa használhatóságát a legcsekélyebb mértékben sem csökkentette. A hegység 3 pontján végeztem gyűjtéseket ezzel a módszerrel : 1. Máriagyüd. 19-/2-75. folyamán 17 alkalommal lámpáztam a község felett elterülő szőlők és a karsztbokorerdő határán. A gyűjtőhely közvetlen közelében a következő fa- illetve cserjefajok domináltak: Queixus pubescens, Fraxinus ornus, Crataegus monogyna, Rosa canina, Robinia pseudacacia, Prunus spinosa, Ailanthus glandulosa. Az aljnövényzet könnyen kiszáradó Fcstucetum-gyep, a termőtalaj vékony, sokhelyütt csupasz sziklák állnak ki a talajból. A lejtő esése D, DNy-i, mintegy 5-10

0os, a gyűjtési hely felett meredekebb. A gyűjtőhely alatt - attól bozótsávval elválasztva - mezőgazdasági területek vannak: elsősorban szőlő, továbbá a gyűjtés évében kukorica, borsó, egyéb zöldségnövények. A gyűjtések időpontjai, illetve a begyűjtött faj- és példányszám : 1972. II. 29. 8 faj 20 példány 18 ?> 55 5? 82 ,, 19S -, 30 „ 69 зз 63 33 194 5? 106 33 639 J? 87 )3 438 ?? 79 33 384 >? 34 33 200 зз 22 3» 187 зз 55 3? 179 зз 81 „ 299 ,3 90 и 348 „ 94 „ 320 n 133 зз 642 33 138 зз 913 33 71 33 398 33 III. 21. V. 5/6. V. 31 VI. 19. VII. 5/6. VIL 25 IX. 5. X.27. 1973. III. 26. V. 3/4. V. 20. vi. 7. VIL 2. VIL 18. VIII. 3. IX. 4. Egy-egy gyűjtés alatt átlagosan jóval kevesebb fajt illetve példányt fogtam, mint a hasonló módszerrel végzett Dráva-síki gyűjtések alkalmával, ebben elsősorban az élőhely eltérő sajátosságainak van szerepe (Uherkovich, 1976.). Az alacsonyabb példányszám természetesen kisebb óraintenzitást (= aktivitás v. óránkénti példányszám) is eredményezett (2-4. ábra).