Uherkovich Ákos: A Dél-Dunántúl természettudományos kutatásának eredményei I., 1976

RITKA BOGARFAJOK A BARCSI ŐSBORÓKÁS ÉS A VILLÁNYI-HEGYSÉG TERÜLETÉRŐL HORVATOVICH SÁNDOR Abstract. (Rare CoJeoptera from the Barcs Juniperus woods and from the area of Villány Mts. - South Hungary.) Author gives, data on 9 species fa­talistically and zoogeographically rare or interesting in the Hungarian fauna. Bbben a rövid dolgozatban azt a néhány faunisztikai szempontból érdekes és fontos bogárfajt tárgyalom, melyeket a vizsgálatok mai állása szerint a cím­ben megjelölt területekről ismerünk. Valamennyi megemlített faj ritka, vagy nagyon ritka. A Barcsi ösborókás területén gyűjtött ritkaságok mind hideg­kedvelő fajok, euroszibériai eltérj edésüek, vagy el­sősorban európai hegyvidéken fordulnak elő, tehát mind olyan fajok, melyeknek a Drávasíkon való elő­fordulásuk az első pillanatra nagy meglepetés. A Villányi-hegység bogárritkaságai egészen más jelle­gűek. Erről a területről olyan dél-európai eltérj edé­sű bogárfajok előfordulása ismert, melyek - isme­reteink jelenlegi állása szerint - vagy itt érik el el­terjedésük északi határát, vagy a Villányi-hegységből származó példányokon kívül csak néhány adatunk van magyarországi előfordulásukról. Carabidae - Futóbogarak Car abus marginális F. Az első hiteles magyarországi előfordulási adat Da­rányból származik. A Természettudományi Múzeum (a továbbiakban TTM) gyűjteményében Magyaror­szágról 22 példány van a következő adatokkal: Da­rány, 1932. IX. 12., leg. Dr. Dudich Endre: i /.* Kö­zép-Rigóc, 1962. IX. 19., leg. Nattán Miklós: 1 /; 1962. XI. 16: 1 m. Nagybajom, leg. Nattán Miklós: 1961. IX. 19: 1 m, 1 f; 1961. XII. 2: 1 m; 1962. IX. 11.: 1 f; 1962. IX. 24: 2 mm, 1 /; 1963. IX. 16.: г mm, г ff; 1963. X. 2.: 4 mm; 1964. X. 16.: 2 //; 1965. VII. 23.: 1 /; 1968. IX. 1.: 1 m. Nagybajom: Homokpuszta, talaj csapda: 1970. IX. 5-X. 18. leg­Horvatovich Sándor: 1 /. A most felsorolt adatokon kívül néhány példány van még magángyűjtők tulajdonában, melyeket -ke­vés kivétellel - ugyancsak Nattán Miklós gyűjtött a most felsorolt lelőhelyeken és időpontokban. A Ca­rabus marginalis F. eddig ismert minden lelőhelyé­nek talaja savanyú homoktalaj. A Kárpát-medencé­* m = hím, / = nőstény bői Erdélyből (Románia) vannak még bizonyított példányok (Nagyszeben, Torda) a TTM gyűjtemé­nyében. Breuning (1932) monográfiája szerint elter­jedése: (a magyarországi adatokon kívül, melyek akkor még ismeretlenek voltak) Német-Lengyel Sík­ság, Erdély, Ukrajna, Nyugat-Szibéria a Bajkál-tóig. Magyarországi elterjedése minden bizonnyal izolált populáció, az área legnyugatibb része. Cymindis lineata QUENS. Elterjedése: Kisázsia, Balkán-félsziget. Egy példányt gyűjtöttek belőle a Villányi-hegységben: Harsányi­hegy, 1954- VI. 23., Kaszab-Székessy; mely példány az Állattár gyűjteményében van (Horvatovicb, 1974). Ezzel a bizonyító példánnyal több, mint 100 éve tartó vitát sikerült eldönteni, Chaudoir M. francia entomológus ugyanis 1873-ban közölte, hogy a Cy­mindis lineata Quens. több magyarországi példánya van a birtokában; Csiki Ernő (1946) viszont azt ál­lítja, hogy Chaudoir példányai „bizonyára szintén a Balkán félszigetről vagy Kisázsiából származnak". A Villányi-hegységben való előfordulás egyben a faj legészakibb ismert lelőhelye. ­Cleridae - Szúfarkasok Opilo taeniatus frontalis KLUG. Elterjedése: a nominát alfaj a Kárpát-medencében nem fordul elő, hanem csak jóval délebbre hazánk­tól, az ssp. frontalis KLUG alfaj viszont csak Ma­gyarországról ismert (Kaszab, 1955)- A TTM lelő­helyadatai: Hajós, Coll. Kaufmann, leg. Speiser: 2 példány; Coll. Ehmann: 2 példány. Kalocsa, leg. Speiser: i példány. Villányi-hegység, Nagyharsány, Harsányi-hegy, gerincen ezüsthársasról kopogtatva, leg. Kaszab, 1954. VI. 21: 1 példány. Tenebrionidae - Gyászbogarak Vloma ruf a PILL. & MITTERP. Elterjedése: Európa hegységeiben fordul elő a Kár­pátok teljes ívében és Horvátország hegységeiben

Next

/
Thumbnails
Contents