Együd Árpád: Somogy néprajza I. • Somogyi népköltészet, 1975

Kálmány IL 1882, 112. - Eckert 1937, 30-39. - Bálint 1937, 54-61. ­Szendrey Zs. 1937, 13-23. - Lajtha 1947, 98-101. - Diószegi 1971, 319-338. ­Erdélyi Zs. 1971, 343-358. - Fettich 1971, 44-65. - Erdélyi Zs. 1974, 5-217. GYERMEKJÁTÉKOK LVII. 494-539. ALTATÓK, KISZÁMOLOK, TÁNCOS JÁTÉKOK HIDASJÁTÉKOK, FALUKERÜLŐK A népi líra legegyszerűbb alkotásai közé tartoznak a kisgyermek altatá­sára szolgáló néhány soros versek, amelyeket kizárólag a nők énekeltek. A funk­ciónak megfelelően ezek a rövid strófák alig két-három hangból állanak. A ze­neirodalom és folklorisztika számára mégis igen becsesek. A szövegek között találunk olyanokat, amelyek utánzó, becézgető, bíztató szavak, vagy ezek kombi­nációi. Több változatban szerepelnek a természeti jelenségek, állatokat hívogató, hesegető szavak, vagy éppen a papát, mamát, nagymamát hívó-váró kifejezések. Gyűjteményünkben is szerepel a Kálmány Lajos által megtalált Fia­rabolta néven ismert típus, amelyet adatközlőink altatóként énekelnek Igáiban. A történeti hátteréről megállapított véleményekhez idézzük Vajda József né mesé­jének néhány mondatát: „Osztán akkor a fiát rabolta el a török... akkor fő­húzta a karját a gyér ok (karján az inget), és 'égy nagy fehér fel vód ott. . . és rálelt a fiára ..." Gyermekjátékok с fejezetünkben nem végeztünk tudományos rendszere­zésü csoportosítást, arra azonban ügyeltünk, hogy az egyes típusok egymás mellé kerüljenek. A kiszámolok között gyakran találkozunk a felnőttek számára nehe­zen érthető, sőt értelmetlen szavakkal is, de ezek a szójátékok vagy játékos szavak elegendők a gyermek számára, hogy ritmus-élményét kielégítse; ezért is nem törődik a gyermek azzal, hogy melyik játékos szóelem került a latin, német, vagy más nyelvből az ő játékába, vagy mit takarnak a tudomány számára igen értékes kifejezés-töredékek. A gyermekek játékai egyszerűségükben is nagyon sokfélék és színesek, amelyek bizonyítják a gyermeki lélek és igény ezerszínű gazdagságát. A játékok egyik csoportjában a mozgásélmény, dalélmény jelenti a lényeget a gyermekek számára, a másikban a leleményesség, ügyesség dominál, vagy éppen a szellemi találékonyság, ötletesség. Formai-tartalmi szempontok, s a játékok részletezését mellőzzük, nem csupán azért, mert ezt sokan és jól megtették már, de azért is, mert egy kiad­ványra való a jövőben megjelenésre vár. MNGY I. 1872, 341-350. - MNGY II. 1872, 250-315. - Kálmány II. 1878, 182-183. - Kálmány II. 1882, 75-80. - Kálmány 1891, 73-74. - Tóth V. 1915, 139-142. - Seprődi 1916, 90-109. - Gönczi 1937, 107-109. - MNépr. IV. 484-486. - Gönczi 1948, 17-87. - Gönczi 1949, 5-81. - MNT I. 1-878. - Bakos 1953. 00-00. - Lajos Á. én. 31-127. - Csanádi-Vargyas 1954, 488-490. ­Konsza 1957, 381-388. - K. Nagy P. 1958, 35-42. - Ortutay-Katona I. 197c, 14-144. - DSz 1971, 59-102. - Sárosi 1973, 61-67. - Kósa-Szemerkényi 197;, 164-184. 404

Next

/
Thumbnails
Contents