Együd Árpád: Somogy néprajza I. • Somogyi népköltészet, 1975

hangját, azoknak azonban csak halvány tónusát képes adni. Egyik-másik változat a népköltésben ritkán szereplő női rab panaszáról szól, igaz, ezt is csupán az utolsó strófából tudjuk meg. Azok az énekek sikerültebbek, amelyek kölcsönzött soraival, versszakaival igyekszik magát erőtelj sebben kifejezni. Dallamuk rend­szerint műdal, népies dal, ritkábban szép és új stílusú népdal. Ortutay-Katona II. 1970, 511., 537-540. - Kallós 1971, 577-578. - HNb 1973, 166-177. XXV. 113-146. BETYÁRBALLADÁK ÉS DALOK Somogyot régóta úgy ismerik, mint a betyárok hazáját. A nép ezeket a társadalom perifériájára szorult elnyomottakat - gyakori esetben - csavargó éle­tet élő ellenállókat megszépítő szándékkal vette körül, illetve foglalta dalaiba, így keletkezett Somogyban is ezer számra lírai-epikai dal, betyártörténet. A Patkó testvérek (Tóth János és István) mellett legnépszerűbb alakjai a környék betyárjainak Juhász András, Nád Jancsi, Sobri (Zsubri) Jóska, és az alföldi betyárok közül Rózsa Sándor, Bogár Imre. A somogyi embereknek - kü­lönösen a pásztoroknak - a betyárok iránt érzett megbecsülése szinte természetes volt. Bizonyos okok miatt olykor betyárrá kellett lennie a pásztorembernek. Az is előfordult, hogy a betyárság feladása után pásztorrá lett az ebbe az életfor­mába beleunt bujdosó, vagy ha éppen megkegyelmezett számára a hatalom. Erről az akár valós, akár képzelt eseményről több balladánk is szól, pl. Juhász András esete az osztopáni Vörös bíróval. Itt meg kell jegyeznünk azt, hogy majdnem minden esetben két szöveg összeénekléséről van szó, ami nem sikerülhetett egyik adatközlőnk énekénél sem, mert eltérő dallamról, de főleg eltérő szótagszámú szövegekről van szó. A törés annál a szövegrésznél fordul elő, amikor Juhász András az osztopáni bíróhoz ér. Ennek okát abban látjuk, hogy tulajdonképpen egy pásztordalról és egy betyárballadáról van szó, amelyek - az azonos személyt megéneklő tartalom miatt - egynek tűntek a nép képzeletében, és egybe is akar­ják mondani. A betyárballada később keletkezhetett. MNGY I. 1872, 221-222. - MNGY II. 1872, 52-59. - Kálmány II. 1878, 72-80. Kálmány II. 1882, 26-29. - MNGY VI. 1905, 151-181. - MNGY XIV. 1924, 77-93. - Ecsedi 1927, 111-141. - MNépr. III. 77-78., 128-135. - Gönczi 1944, 11-454. - Gönczi 1948, 191-211, - Csanádi-Vargyas 1954, 309-365., 526­546. - MNk II. 1955, 236-292. - Ortutay-Katona II. 1970, 455-597. - Dömötör S., 1971, 220-244. - Kallós 1971, 453-461. - HNb 1973, 181-248. - Kósa­Szemerkényi 1972, 84-89. FOGLALKOZÁS-DALOK XXVI. 147-165. PÁSZTORDALOK A pásztorok egyik legősibb hazája Somogy - az egykori királyi kanászok földje -, melyről Árpád-házi okieveink is említést tesznek. Különösen a kaná­szok foglaltak el rangos helyet a pásztortársadalomban (zselici kanászfalvak), s nem csoda, hogy az itt termett kanászdalok sokasága más tájakra vándorolva 391

Next

/
Thumbnails
Contents