Együd Árpád: Somogy néprajza I. • Somogyi népköltészet, 1975

A táblázat az idézett dallamoknak csupán első, felső felét mutatja be, második vagy alsó felük pontosan vagy variáltan kvintváltó. Ennyi éppen elég ahhoz, hogy a „Páva-motívum" ezerarcúságát, e dallamtípusok egymás közti rokonságát felvillantsa. A magyar nyelvterület más vidékein is előfordulnak e dallamok ill. rokonaik, de egyetlen tájon belül sem él egymás mellett ennyiféle típusuk, mint itt.

4 Dél-Dunántúlra különösen jellemzők az egymagú szerkezet és dallamvonal elváltozásai, amelyek első pillantásra más képletet, más motívumtartalmat mutatnak. Egyik változási irány: a kvintváitás az I-II. dallamsor között áll elő, a III. sor önmagában véve „idegen". Képletünk ilyenformán vagy А

5 А В A vagy А

5 А В С. Ám a II—III. sor együttvéve egy kiszélesített „Páva-völgyet" mutat, az I-II (-IV.) sor pedig kissé rövidített „Páva-mag"-nak bizonyul. ízelítő ezekből a típusokból: 541. Leesett a makk a farú ; Mozsgyüttem mégatanyám lngem,gatyám de szennye^Magam vagyok szerelmes. q-Eltérések : . 1) 2) PP^ Az 541. c)-dallamtípus már határeset, vagy inkább összekötő láncszem az 546. példabeli típuscsoporthoz. Az egymagúság másik változási iránya А А В B(v) szerkezét felé tart és beletorkollik a „Gulásbojtár" dallamtípusába. Fokozza az érdekességet a „Gulásbojtár" dallamán belül képződő ritmuskettősség. Ám a változó ritmus és változó dallamvonal mögött felismerhetők az eredeti zenei építőkövek: a „Pávamagok", különösen, ha a láncolatot a „Volt nekem egy kecském" variánsképződési irányához kapcsoljuk.