Együd Árpád: Somogy néprajza I. • Somogyi népköltészet, 1975

24. SÁGI MARISKA Jó estét, jó estét, Sági biróné asszony! Itthol van-'é a lánya, Az én kedves galambom? Itthol van, itthol van, A legelső szobába, Jóizüet aluszik A paplanyos ágyába. Menjen be, költse fël, Engedje el a bálba, Szép fehér ruháját Öltse a derekára. Szép brunël cipőjét, Húzza fël a lábára. Szép aranygyűrűket Húzza fël az ujjára. Hangászok, hangászok, Ságibeli hangászok! Ma reggelig húzzátok A kedves Mariskámnak. Icikém, picikém! Engedj ki pihenni, Szép brunël cipőmből Verőmet kiönteni. Icikém, picikém! Nëm lëhet kimenni, Pici brunël cipődből Verödet kiönteni. Hangászok, hangászok! Most húzzátok reggelig, Sági biró lányával Én mulatok hajnalig. Verje meg az Isten, Kedves édesanyám, Ki estétől reggelig Nëm keresi a lányát. Még a más lány aluszik, Az ágyába pihenik, Sági biró Mariska Az ágyába halódik. Szólnak a harangok, Sági biró lányára, Ügy hallottuk ma reggel, Meghalt a kocsmába. Meghalt már, meghalt már, Ki izs van csöndidve, Az a hitfány, rongy ember, Szenved a börtönbe. Szenvedek, szenvedek, Szenvedek érette, Meghalni, meghalni, Kész leszek érette. Jó reggelt, jó reggelt, Sági biróné asszony! Úgy hallottuk ma reggel, Meghalt a menyasszony. Meghalt már, meghalt már, El izs van temedve, Az a hitfány, rongy ember Szenved majd érette. Szenvedni szenvedek. Szenvedek érette, Meghalni, meghalni, Kész vagyok érette. Verje meg az Isten, íj en édesanyát, Ki estétől reggelig Nem nézi mëg a lányát. Igal, Máté Józsefné, (sz. 1905} 35