Együd Árpád: Somogy néprajza I. • Somogyi népköltészet, 1975

11. LANDORVÁRI Ëgy asszonynak vala Tizenkét leánya, Legkisebbik vala Landorvári Idolka. Landorvári Idolkát Mátyás kiráj szerette, Mátyás kiráj szerette, Sehol sem lelhette. Adj anyám, adj anyám, Egy órát, ëgy felet. Ez alatt az Idolka Megírta a levelet. Fecském, édes fecském! Vidd el a levelet, Vidd el a levelet, Add Mátyás kirájnak. Ha délben érsz oda, Tëdd a tányérjába, Ha este érsz oda. Tëdd az ablakába. A kis fecskemadár Délben odaérkezett, Odaadta a levelet A Mátyás kiráj nak. A Mátyás kiráj nak Jóízű falatja, Jóízű falatja Kiesett a tányérba. Kocsisom, kocsisom! Fogd be hat lovamat, A hat lovam közül, Azt is a legjobbat. Ügy menjünk, mint a szél, Vagy mint a gondolat? IDOLKA Ne úgy menj, mint a szél, Hanem mint gondolat, Hadd érjem életben Az én galambomat. Jó estét, jó estét, Ismeretlen anya! Hol van az én rózsám, A Landorvári Idolka? Kiment a patakra, Fehér lábát mosni, Fehér lábát mosni, Szívét vigasztalni. Kimegy a kiráj fi, Mindenhol keresi, Mindenhol keresi, Sehol nem lelheti. Nincsen ott, nincsen ott, Ismeretlen anya, Hol van az én rózsám, A Landorvári Idolka? Mi tűrés-tagadás, Meg kell már mondanom, Bent van a szobában, Gyászos koporsóban. Bemegy a kiráj fi, Szíve fájdalmába, Szíve fájdalmába Kést szúrván magába. Testem a testeddel Egy sírban nyugodjon. Lelkem a lelkeddel Ëgy Istent imádjon. Szenna, Horváth perencné, (sz- 1939)