Együd Árpád: Somogy néprajza I. • Somogyi népköltészet, 1975

136. JUHÁSZ ANDRÁS Elszegődtem én Bogátra juhásznak, Jó legelője van ott a birkának, Hogy ëgy kicsit elaludtam, A juhaim megszéledtek. A juhaim megszéledtek, Lucernába belementek, Harminchét darab fölpuffadott, A tiszttartó rajtam kiadott. Levelet is ojant adott, Kivel föl nëm fogadtatom. Azért betyár mégsem lettem, Csak disznókkal kereskedtem. Az osztopányi vörös biró, Az akasztófára való, Az elállta az utamat, Elvette a disznaimat. Azért betyár mégsem lettem, Még pajtásra szert nëm tettem, Szert tëttem ëgy jó pajtásra, Patkó Pista barátomra. Elindultunk aláfelé, Az osztopányi biró felé. Adjon Isten, osztopányi vörös birő, Kutya biró, jó estét! Térbetődől le az ágyad elejbe, Búcsúzz el a családodtól örökre. Juhász András ëggyet lőtt a fejébe, Patkó Pista kettőt mëg a szivébe. Nesze kutya, ez köll neked régóta, Nem állsz többet Juhász András útjába. Szöllö

'sgyötök, Váczi István, (sz- 1909) 137. DURUZSIN FERKÓ A Duruzsin tizenhat szél gatya ja, Megakadt a csipkebokor ágába, Csipkebokor ereszd el a gatyámat, Nőm születtem én az akasztófára. A perdóci kukorica de sárga, A Duruzsint ott fogták meg bujába, Mit bujába-bánatába megiszik, Bekeresi még a banda aluszik. Berzence, Sánta Vendelné, (sz- 1896) 124