Vaszary, 1974

VASZARY JÁNOS (1867-1939) Vaszary János 7867, november 30-án született Kaposváron. Édesapja tanárember volt s János fia a kilencgyermekes család szegénységében nőtt fel, Szerencsére a fiatal festőt nagybátyja Vaszary Kolos főapát, majd hercegprímás segítette tanulmányaiban. Előbb Székely Bertalan tanítványa Pesten, majd München Akadémiájára iratkozik be, de inkább Hollósy Simon körében érzi otthon magát. 1889-től a párizsi Julian akadémián folytatja tanulmányait. A század végétől kezdve állandó kiállítója a műcsarnoknak, és komoly elismerés fogadja műveit. 1905-ben hosszabb tanulmányutat tett Spanyolországban s később is állandóan járja Európát. Közben egyre inkább a hazai modern művészet harcos képviselője lesz. Az I. világháborúban hadifestő, majd 1920-tól, több mint tíz éven át a Képzőművészeti Főiskolán neveli a fiatal festőnemzedéket. Közben s ezután is a Pesti Naplóban írta lázító erejű cikkeit. A művészetet mint társadalmi tényt magyarázta és a korszerű művészet szépségeit széles gesztusokkal tárta tanítványai és olvasói elé. A Szinnyei Társaságban, a Képzőművészek Új Társaságában, majd az Új Művészek Egyesületében erjesztő erő, szellemi vezér volt. Művészetének elismerését magyar kitüntetésein kívül számos külföldi nagydíj is jelzi (Milano, London, Bruxelles, Venezia, Genova stb.). 1939. április 19-én Tatatóvárosban halt meg. László Gyula