Frankl József: Somogyi orvostörténeti szemle (Kaposvár, 1973)
tonából 40 000-et toborzás útján kell azonnal összeszedni, ezek — Kisfaludy Károly elnevezésével — a honvédek. A Nemzetőri Tanács Säuert 1848. szeptember 20-án kinevezi a tanácshoz igazgató főorvosul. Pár nap múlva Batthyány Lajos miniszterelnök kinevezi Töltényt János 5. tüzérezredi főorvost Sauer mellé igazgató orvosi segédül főorvosi címmel, századosi ranggal (Közlöny. 1848. szept. 22.). 2. Sauer és Töltényt a nemzetőrségi ügyek mellett nem tudják megoldani a honvédség egészségügyi problémáit is, nincs a honvédorvosi karnak orvosfőnöke, hiányzik a központi irányítás. Közben kiüt a kolera és nagy a rémület, a kapkodás. Kossuth azonnal dönt: utasítására Mészáros hadügyminiszter okt. 30-án kinevezi dr. Stáhly Ignáczot, a kor egyik legnagyobb magyar orvosát a honvédsereg tábori főorvosává. Stáhly 62 éves, megtört egészségű, meggyötört lelkű férfiú, aki talán már tudja, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved és életéből legfeljebb pár hónap van hátra. Mégis nov. 1-én mint tábori főorvos, majd mint a hadügyminisztériumban az egészségügyi osztály főnöke, elvállalja és a továbbiakban le is rakja a szabadságharc hadi egészségügyének alapjait! Emberfeletti energiával és határtalan lelkesedéssel harcol és ír, küzd és rendelkezik, veszekszik és könyörög, teremt és bírál! Mélységes orvosi emberszeretet hatja át, hogy a sebesült és beteg honvédek szenvedéseit enyhítse, őket kezelje és meggyógyítsa: megszervezi a honvédseregek első egészségügyi szervezeteit és az első hadi kórházakat! Kialakítja a hadügyminisztérium egészségügyi osztályát is. Töltényt közben újból a tüzéreknél van, de egyúttal felügyelő orvos is az Újépületben levő tábori kórházban. Stáhly őt javasolja titoknokul az egészségügyi osztályhoz. Értékeli a Nemzetőri Tanácsnál végzett munkáját és így folytatja: »Töltényi született és jó magyar, szorgalmatos és jó jellemű férfiú. — Fájdalom! a magyar nyelv nem tudása miatt Töltényin kívül — javaslatba senkit sem hozhatok! —« Töltény it dec. 17-én kinevezik a hadügyminisztérium egészségügyi osztályához titkárul (Közlöny. 1848. dec. 20.); folytatja egészségügyi szervezési működését. Stáhly még 1849. jan. 2-án is intézkedik honvédorvosi ügyekben, de nem megy minisztériumával Debrecenbe a menekülő kormány után. Négy hónap múlva bekövetkezett halála mindent megmagyaráz. »Osztályfőnök, előirat, akta, feljegyzés, névsor nélkül indul a maga bizonytalan sorsa elé Debrecen felé a jogfolytonosságot képviselő, körültekintő, mozgékony, tehetséges és pontos titoknok, a volt császári és királyi tüzérfőorvos, Töltényi János.« 3. A FZór-korszak interegnummal kezdődik: Stáhly Pesten maradt. Az egészségügyi osztály élén jan. 10-én kezdi meg munkásságát Töltényi, mint ideiglenes osztályfőnök. Rengeteg feladat szakad rá: ki kell egészíteni a személyzetet, melyben ő az egyedüli orvos; össze kell állítani a honvédorvosok névsorát; sürgős szükség van sebészeti műszerekre, pólyára, tépésre, stb. Egyrészt Kossuth-hoz fordul, másrészt felhívást tesz közzé a Közlönyben: A haza és az emberség nevében felkéri a debreceni orvosokat, hogy működjenek együtt vele a betegek elhelyezésében, stb. — A nyolc orvos és nyolc sebész közül egy sem jelentkezett. — Intézkedik ruházati, fegyelmi, orvos-ellátási és gyógyszer-ügyekben; nagy buzgalom-78
