Frankl József: Somogyi orvostörténeti szemle (Kaposvár, 1973)

2. Tehát főképp alkonyadtkor, midőn a levegő érezhetőképp változik, kivált vőlgyes, mocsáros helyeken, berekben, — más részről a test fáradt: melegebben, vigyázóbban kell öltözni, a földön heveréstől, éjjeli kivül hálástól óvakodni, — mennyire lehet.

3. Az ételben italban a gazdagok mértékletesek legyenek; a szegényebbek pedig a jó táplálást ön magoktól ne sajnálják, mindennap baromfi, vagy marha húst és levest egyenek, 1—2 meszely bort igyanak; de többet ne: — ezt azért mondám így, mert egyik nép osztálynál a dobzódás, s a másiknál fukarság szüli itt is a bajt. — Különösen kell őrizkedni éretlen gyümölcstől, állott büdös hús — sajt, és — halnemüektől.

4. A lakszobák tisztán tartassanak, szellőztessenek, fenyő maggal, vagy — ággal eczettel tüzes vasra vagy téglára öntvén füstöltessenek.

5. Ha valakinek hideglelése vagy hasmenése van: orvost keressen; mert ezen betegségek most könnyen cholerába fajulnak.

6. Ha még is meglepne valakit a hányás, vagy csak arra erőltetés, hasmenéssel együtt, mellyel alélás, szédülés, gyengeség, s még a tagok főképp a lábikra görcsei is mutatkoznak: azt azonnal ágyba kell fektetni, lábához minél melegebb hamut zacskóba, vagy-téglát kell tenni, karjait foghagymás meleg eczettel dörgölni; méhfü (máskép czitromfü, melissa) fodormenta, székfü forrázatot (a mellyik kéznél van, s a beteg inkább ihatja) bővön kell innia adni. Igen jónak találjuk a rozs kávét: t. i. barnára, de hogy szénné ne váljon kell lábosban szüntelen keverve pörkölni a rozsot, az’tán kávé őrlön ledarálni, vagy mozsárban megtörni, egy evő kanálnyit fél meszely vízben forralni, ruhán ált szűrni — s belé egy kávés kalánnyi tiszta — vagy mégjobban kánforos pálinkát vegyitni, s óránként inni.

Mindezek mellett a gyomor táját beboritni, s igy ingerelni tésztával, mely mustár — és rozs lisztből meleg eczettel, vagy mustár helyett reszelt tormával készül, elmulhatatlan szükséges. Patikai szerek alkalmazására sietve orvost kell hívni. Kapos 11. Sept. 1849.

CSORBA JÓ'SEF s. k.

fő orvos.«

Csorba elveti »a ragadósság eszméjét«, viszont túlértékeli a hajlamot és a lélek nyugtalanságát. A tüneteket pontosan írja le, de helytelenül értékeli. Étkezési, öltözködési és lakási javaslatai figyelemre méltóak.

* * *

Csorba 1834. máj. 30-án nemességet kapott I. Ferenctöl. Ez volt az utolsó ún. donatiós nemesség, amely nemcsak címmel, hanem földbirtokkal is együtt járt. Csorba a »szakácsi« előnév mellett megkapta a Hentsey József magszakadásával a koronára szállt szakácsi birtokrészt is. Kitüntetésében feltétlenül szerepet játszott az 1831/32. ^vi kolerajárvány alkalmából kifejtett, minden elismerést és dicséretet megérdemelt gyógyító és megelőző tevékenysége. Bizonyára hozzájárult tudományos működése és akadémiai levelező tagsága is.

49

I