Frankl József: Somogyi orvostörténeti szemle (Kaposvár, 1973)

szerészekre és bábákra egyaránt vonatkozott. Mindenkinek meg kellett jelenni egy bizottság előtt, amely a megyei főorvos javaslatára adta ki a működési engedélyt.

Gömöry gyors távozásában talán szerepet játszott az is, hogy a nádfödeles orvosi lakás egészségtelen és kicsiny volt. A megye vezetői is belátták, hogy csak úgy tudják Frieselt megtartani, ha megfelelő lakásról gondoskodnak számára. Amint a közgyűlési jegyzőkönyv igazolja: 1771. I. 29-én, a Kaposvárott tartott közgyűlés elhatározta, hogy a Kaposvárott levő, régi megyei orvosi házat, amelynek csak egy része volt téglából, szilárd anyagból újjáépítteti. Egyben az orvosra való tekintettel a lakás kibővítését is megszavazták.

Egyelőre nem tudjuk, hogy Friesel meddig működött Kaposvárott. A nyolcvanas évek megyei főorvosára azonban néhány pontos adattal rendelkezünk. Veszprémi Succinctájának IV. kötetében Torkos János dr. munkáinak tárgyalása kapcsán a lábjegyzetben felsorolja Magyarország összes orvosait, akik a megyékben és részekben 1781. okt. 26-án működtek: »Qui sint Comitatuum et Districtuum Medici provinciales in universo Hungáriáé regno, tempore hoc degentes«. Somogy megyében Müller Józsefet említi: »In Simighiensi comitatu los. Müller.« Külön megemlítjük, hogy Weszprémi a IV. kötet végén — szokása szerint — névsorban közli azoknak a kiváló orvosoknak nevét, akikről a következő kötetben meg akar emlékezni. Két somogyi vonatkozású névvel találkozunk itt: Gömöry Dávid junior és Müller József. (Győry: Müller József Antal. Dissertatio inaug. med. de frictione. Tyrnaviae. 1777. Hőgyes: 1776/77. Müller József, Győr.) Végül 1788 őszén Müller József sajátkezű aláírással lát el egy iratot, amely a Com. San.-ról jött »Pirker József« kaposvári gyógyszerésznek, de csak a felzete van meg.

VARGA ISTVÁN DR.

A XVIII. század utolsó éveiben kezdi meg megyei főorvosi működését Varga István (Hőgyes: 1798 99, Varga István, Uza-Panyit, Gömör m.). Beszél magyarul, németül, franciául és tótul. Elvégezte mind az orvosi, mind a filozófiai szakot és mindkettőnek doktora volt.

Orvosi működésére vonatkozólag mindössze egy beadvány áll rendelkezésünkre, melyet az akkori alispánhoz intézett.

A 10. és 11. sz. ábra »Stephanus Varga Ord. Physicus« aláírását és sajátkezűleg írt beadványát mutatja. A címzett »Antonius Kováts« »Spectabilis Perillustris Domine Ord. Vice-Comes, Domine Singulariter colendissime!« A gyönyörű latinsággal írt jelentés arról számol be, hogy »tam Ipse, quam Chirurgi Districtuales« a megye egész területén »proscripta normali vigilantia« (a pestis veszélye miatt) rendszeresen megvizsgálták a betegeket, a halottakat és a betegségre gyanúsakat. »Fide digne«: a bizalomra méltóan állapítja meg, hogy »in toto Gremio Cottus« a megye egész területén nem találtak sem gyanús, sem fertőző, sem járványos betegséget: »morbum seu súspectum, sive contagiosum, vel Epidemicum«.

23