Dr. Temesváry Ferenc: „Midas csináltattta aranyos szerszámját” 1969

letesebb lett a lőfegyver. Ágyazata és tusája a díszítő motívumok alkalmazásának nagyobb teret biztosított, s ezt a lehetőséget az intarzia mesterek bőségesen ki is használták. A két topor, vagyis lőberendezéses fokosbalta csontés gyöngyházberakása is alátámasztja állításunkat. Díszesebb formája vezéri jelvénnyé lett. Egykori leltárak a fraknói vár Eszterházy-féle ingóságai között — 1654-ben — emlegetnek egy puskát: „aki mind csákány, mind pizdulya", azaz csákány és pisztoly. A Nádasdy-féle ingóságok között is vannak csákányok, „kikben puska vagyon". Valamivel szélesebb a puskák, karabélyok, hosszúcsövű pisztolyok ágyazata. Ennek megfelelően még nagyobb tér nyílt a középkor esztétikai igényének kielégítésére. A XVI— XVII. századi keréklakatos vadászpuskákat, csinkapuskákat, amelyek gazdag díszítményeikben hűen őrizték meg a főúri világ gondolkodását, érzésvilágát, minden főúri fegyvertárban megtaláljuk. Hagyományos formát őriz az I. K. monogramos, 1670-ben késztilt lőfegyver, amely Kőszeg címerét is megörökítette számunkra. Remek érzékkel, világos szemlélettel komponálták a tusán látható táncoló jelenetet, Ganimedest a sassal. A nyugati világ mellé való felzárkózást igazolja F. Zelner salzburgi mester remeke, amelynek csatajelenetei, állat-kompozíciói és indadíszei nem emelkednek a magyar mesterremekek fölé. A tárlóban központi helyet kapott a tersényi (csinka) puska, amelyet csonttal és