Dr. Temesváry Ferenc: „Midas csináltattta aranyos szerszámját” 1969

ben készült magyar munka. I. Apafi Mihály kincstárából is, mint „pompás fejedelmi fegyverzetet" említik meg szép, bársonynyal bélelt páncélingét. A dobogó kétoldalát alabárdok, spontonok, spétumok, testőrségi díszpartizánok zárják le. A hátteret Eszterházy Pál XVII. századi pirosmintás selyem zászlója tölti ki, amelyen Sopron vármegye címerét, a császári címert Máriával és a Kisdeddel finom vonalakkal ábrázolta alkotója. A félfenekű rézdobokat lóra kötve párosan használták. Bornemissza Anna „dobhordozó" deres paripáját, melyet 1681-ben radnóti jószágán említenek, a tábori rézdobok hordására tartotta. A harmadik terem első tárlójában az egyik legszebb XVI. századi keleti ornamentikával díszített szablyát láthatjuk, amely egykoron I. Napoleon császár tulajdona volt. A kisméretű, vörös bársonnyal bevont szablya Bánffy Miklós nevéhez fűződik. A lengyel karazzin, velencei sisak, nyugati páncélzúzó csákányfokos a csiszár jegyes török szablya a fegyverzet nagyarányú keveredését igazolja. Ugyanígy találjuk említeni a főúri leltárakban is. Az első női díszruha empire divatú. A XIX. század első felében készítették, míg a másikat — amely Szemere Anna tulajdona volt — a XVIII. század második felében. Világoskék csikozású barna atlasz selyemből készült, selyem hímzésű virágcsokrokkal. A következő tárlóban ismételten vadászat-