Dr. Temesváry Ferenc: „Midas csináltattta aranyos szerszámját” 1969

J. F. jTionogrammot látunk, melynek alapján — a keleti motívumok ellenére — a török eredetet kizártnak tartjuk. Ugyancsak kifejezetten magyar művész alkotása az a szablya, amely előreszgezett kopjával vágtató tárcsás huszár képét ábrázolja. Hüvelye és markolata aranyozott ezüstből készült. Két hüvelypántja áttörtmívű, stilizált lóhere-levelű, csúcsíves párkányzattal ékesített. Az egyes hüvelypántok közötti részeken féldomború, sújtásszerű díszítés mellett bevésett, stilizált sárkányok, angyalfőn álló női alak, magyar gyalogos vitéz, Ádám és Éva alakja elevenedik meg. A hüvelyen kihangsúlyozott sujtásos díszítés a XVI. század elején feltételezhetően Dürer ornamentális rajzai nyomán terjedhetett el. Később speciális magyar díszítménnyé vált. Királyi ékszer Szobieszky János lengyel király niellóval berakott, arannyal és gyémántokkal díszített szablyája, amelyet 1880ban ajándékozás útján szerzett meg a Magyar Nemzeti Múzeum. Markolatgombját niellóval berakott aranylemez borítja. Tetejét gyémántokkal szegett kristálylemez ékesíti, amelyen egy lovas vitéz és egy legyőzött pogány körvonalai bontakoznak ki. Kézvédőpántja és tokveretei színaranyból készültek erős keleti hatás alatt, amely a nielló használatában és a kristály sajátságos ékítésében is megnyilatkozik. Az olasz reneszánszkori fegyverek egyik legszebb példánya Georgius Ghisi mantuai 30 mester alkotása. A kard kosarát ezüsttel