Dr. Temesváry Ferenc: „Midas csináltattta aranyos szerszámját” 1969

sokszínű kövekkel versenyző zománcokkal érték el. Thököly Imrének a mindennapi használatra szánt kardját is zománcdíszítés borította. Találkozunk Serédy Benedeknél is zománccal „a türkizes, aranyos, cápás, bogláros, zománcos kardon". A legszebbnek azonban Kemény János erdélyi fejedelem kardját tarthatjuk, amelyet hosszú időn keresztül Báthori István kardjának tulajdonítottak. Hüvelyét, markolatát keretes zománcú virágok ékesítik, ugyanúgy, mint az azonos műhelyből kikerült Kemény János nevével jelzett szablyáét. Bizonyos puritán merevség jellemzi a két világhírű műtárgyat. Ugyanis alkotója csak kétféle zománcot alkalmaz, amelyek hatása komor és ünnepélyes. Az ötvösök a díszfegyverek, ötvösművek XVI. századi nagy keresletének hatására azon fáradoztak, hogy a csekélyebb értékű művek is tetszetősek, sőt egyenesen feltűnőek legyenek. Ezt a zománcnak és a sodronyozásnak ügyes alkalmazásával érték el: aránylag kevés drága fémmel, gyorsan végezhető munkával változatos alakú színgazdag díszítéseket készíthettek. Szinte maguk sem tudták, hogy Közép-Európa egyik legizgalmasabb technikai eljárását dolgozták ki. Ezzel kapcsolatban említést kell tennünk még olyan műkincsekről, amelyek ugyan e kiállításon nem kerülhettek bemutatásra, de világviszonylatban is kiemelkedő darabok, így főúri fegyverekről beszélni nem lehet anélkül, hogy ne tegyünk említést az olasz