Dr. Temesváry Ferenc: „Midas csináltattta aranyos szerszámját” 1969

darabról, amely bagaria bőrből készült, arany-ezüst skófiumos kivarrással, boglárosan ezüst csattal szerelve — a fejedelem utasítása szerint. Ez is mutatja, hogy a fegyverzet a XVI. században török hatás alatt keleti formák szerint alakul át, de a század második feléig a régi ősmagyar fegyverzet a nyugati fegyverzettel is együtt fejlődik. Ezen összeötvöződés adja meg a magyar fegyverzetnek azon sajátos képét, amely a világon egyedülálló. A folyamatot nagyon jól láthatjuk a magyarországi szablyaanyag vizsgálatakor, a hegyestőrök és díszpallosok elemzésekor is. Az első tárló török szablyája türkizkövekkel, piros ékkövekkel, aranyozott ezüst boglárpántos véretekkel tipikusan a XVI. század második felében készült török mesterremek, szinte mása a későbbi termekben bemutatott főúri magyar szablyáknak. Ezekről pontosan értesülünk, ugyanis vannak hiteles inventáriumok (leltárak), amelyek részletesen leírják egy-egy fejedelem, főúr vagyonát. Az összeírásokból a drágakövek, gyöngyök, fegyverek, ruhák szemkápráztató gazdagsága tárul elénk. Főuraink pontos leltárt vezettek, mert a török-magyar—német, kuruc-labanc háborúkban a könnyen mozgatható, kincseket érő főúri ingóságok, elsősorban fegyverek jelentették a biztos vagyont. Az ingóságok értékének növekedése, de különösen az arany és ezüst árának alakulása Magyarország területén általában, de külö24 nősen Erdélyben a művészi fegyveripar óriási