Dr. Temesváry Ferenc: „Midas csináltattta aranyos szerszámját” 1969

len női kompozíció. A művész lehetőségei szinte korlátlanok, hiszen a felületek kiszélesedése és megnyúlása — a kardpengékkel és hüvelyekkel szemben — nagy lehetőségeket teremt. Megörökíti saját nevét, városát, sőt sokszor a megrendelő családi címerét. Máskor az egyszerűséggel hatnak, a cső damaszkolásának nagyszerűségével, a kerék csiszoltságával, az ágyazat finom kidolgozásával. A főúri leltárak mindig megemlítik a készítő mester nevét. A híres olasz mesterek mellett feltűnnek a magyarok is. 1556-ban Kovács Mihály jaszói, 1561-ben Scherdinger György késmárki puskaműves működéséről tudunk, de ugyancsak híres mesterek Schirger Orbán, Schindler János, Schwab Kristóf, Hartmann Gáspár. Az utóbbi 1634 körül nemcsak I. Rákóczi György részére dolgozott, hanem III. Ferdinándnak is csinált puskákat „damaskusi vasbul, drága és erős szerszámbul". Vannak puritán mesterek, akik nagy tudásuk, széles látókörük ellenére mesterműveiken nem örökítik meg nevüket, de művészi formakincsük, technikájuk alapján működési területüket meg tudjuk határozni. Ez vonatkozik a világviszonylatban is kiemelkedő, 1626-ban készült diszpuskára is, amelyen a gyöngyház, csont, zománc képezi az ágyazat borítását. Győr ostromát ábrázolja, hatalmas sátortáborral, magyar és török lovasok összecsapásával. A művész jó érzékkel komponálta a császári csapatok bevonulását és kivonulását, centrumba he-