Dr. Temesváry Ferenc: „Midas csináltattta aranyos szerszámját” 1969
aranyszövéssel szövették takaróikra. A megmaradt darabok jól mutatják, hogy az őshazában már megkedvelt élénk színek alkalmazása nem ment ki a divatból. A szekfűs, gránátalmás virág motívumokat csodálatos harmóniával osztották el a felületeken. A középkori lovagi felszerelések legpompásabb darabjának tartjuk a Zsigmond-kori nyergeket, amelyekből mindössze 21 darab maradt fenn. A Magyar Nemzeti Múzeum három darabot őriz belőle. Ezek művészi kivitelben, fönntartásuk dolgában az ismert példányok legtöbbjével felveszik a versenyt. Az első, feltevések szerint olasz eredetű. A bukaresti székesegyház kincstárából került Magyarországra. A domborművek gazdag és változatos sokasága emelkedik ki a felületből. Szent Györgyöt látjuk sárkánynyal küzdve, s a térdeplő kislányt. Egy angyal mondatszalagokat tart, egy másik nő úgyszintén. Meztelen testét alig borítja lepel. A mondatszalag felirata: Da pacem Domine — Adj békét Uram! A nyereg 1430 körül készült. Az ismert darabok hasonló korúak és csak néhány darab készült a nyugati tornanyergek idoma szerint. Általában hátrafelé hajló, szív alakban kivágott kettős karajú alacsony hát jellemzi. Ennek legrégibb emlékét Kolozsvári Márton és György 1373-ban készített Szent György szobrán láthatjuk. Ezek a típusú nyergek a hazánkban időző Bertrandon de la Brocquiére szerint Magyarországon vannak divatban. Feltehető, hogy a pompa-