Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)
ESZKÖZÖS JÁTÉKOK
A harmadik, befejező kísérlet után lemérik a bige távolságát a lyuktól. A távolságot lépéssel vagy a bot hosszával mérik. Ha a felpattant bigét már az első ütéssel, tehát egy érintéssel küldik el, akkor az ütő minden lépésre egyesével, vagy - megállapodás szerint - tízesével számol. Sorozatütésnél a játékos megszorozza a lépéseket az érintések számával. (Például: ha a felpattanó bigét a levegőben háromszor felütötte, és a negyedik ütéssel küldte útjára, akkor négy érintése volt. A számolás négyesével vagy negyvenesével történik.) A számolás után az ütőjátékos a rész-mozzanatokat befejezi és ütésjogának megtartásával a botot átadja a következő társának. Minden játékos pontszámát hozzáadják a következőéhez A csapatok akkor cserélnek, ha a játékosok ütésjogukat elveszítették. Az a csapat győz, amelyik a rendelkezésre álló idő alatt magasabb pontszámot ér el. A játékot kis gumilabdával is lehet játszani, ilyenkor azonban eszközként lapos ütöfát használnak. Labdával kevésbé veszélyes a játék, ám ez a játék már nem azonos az eredeti bigézéssel. Somogyban több játékvariáció ismert (Együd A. 198 l/a: 104-108.). 1. A kezdőhelynél álló játékos botjával egy kis gödörre (kőre, téglára) fekteti a bigét és „kipöcköli" a kb. 10-20 méterre álló csapat tagjai közé. Aki elkapja, helyet cserél az előzővel. Ha senki nem kapja el, marad a kezdőjátékos és ismétel. Általában a „lesők" jó kapók is voltak, ezért nehezítették a játékot. Az új játékos ütőnek háromszori kapás után jöhetett csak fel. 2. A bigéző egy vonalat vagy két méter átmérőjű kört rajzol a földre, onnét kezdi a játékot. A lenti csapatból a bigét elkapó kérdezi a bigézőt: „No, mennyit adsz érte?" A kezdő játékos mond egy számot, pl. 8, 10, 15. A bigét elkapó csak abban az esetben mehet föl kezdeni, ha a mondott számon belüli távolságra sikerül visszadobnia a bigét a vonalhoz, illetve a körhöz. A mérték a bige hossza. Ha nincs „számkedvezmény", az elkapónak a kezdőkörbe kell bedobnia a bigét. Ha ez sikerül (még ha utána ki is pördül a körből a bige), akkor az elkapó feljöhet bigézni. 3. Minden játékos az alapvonalnál vagy a kezdőhelynél áll, ahonnan egymás után pöckölik ki a bigét a lehető legtávolabbra. (A földre érkezés helye számít csupán.) A helyezési sorrendet a távolságok lemérése után állapítják meg. 4. Az a legnehezebb változatok egyike, amikor két méter átmérőjű körbe kell a bigét 1520 méter távolságról bepöckölni. Az eredményességet lehet a pöckölések számában mérni. 5. Az indítás - kezdés módja itt eltér az előbbitől. A bigét úgy kell a gödör fölé, téglára, kőre helyezni, hogy annak mintegy fele kinyúljon a tárgy szélétől. A játékos botjával üt a bigére, amely csípő- vagy mellmagasságig felpördül. A felpördült bigét igyekszik úgy eltalálni, hogy minél messzebbre repüljön. Megegyezhetnek a játékosok az ütések számában is (pl. 2-3 kísérletet engedélyeznek). Az győz, aki a legmesszebbre üt. 6. Egy másik változatban a fenti kezdéssel a bigét elkapó játékos felmehet ütőnek. Ez veszélyes variáns, lányok számára nem javasolt. 7. A kiszorító csapatjáték menete az alábbi. A két csapat egymással szemben helyezkedik el. Az első csapat ütője kezd. Ahová a bige leesett, onnan üt vissza a másik csapat kezdő embere. Ez addig folytatódik, amíg mindkét csapat minden tagjára sor kerül. Az a csapat győz, amelyik a képzelt pálya középvonalától távolabbra üt. Másik változat szerint pedig az a csapat győz, amely a szemben lévő csapat alapvonalán túl üt. 8. Ebben az esetben az indítás módja közömbös, a lényeg az, hogy a játékos minél többször ütögesse maga előtt a fadarabkát. A győztes a legtöbbet ütő játékos lesz. Ez a változat jó szórakozást nyújt a kisebbek ,de a lányok számára is. 9. Az előbbi humorosabb formája az, amikor az ütögetőnek előre kell haladnia ütögetés közben. Az győz, aki elsőként éri el a kijelölt vonalat, vagy aki távolabbra üti a bigét. Együd a játékvariációkon túl több jótanácsot is ad a játékosoknak (1981/a: 108.). Javasolja, hogy tekintsünk el a szigorú egyszeri kezdéstől, és engedjünk meg két-három kísérletet, nehogy elvegyük a
