Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)

MONDÓKÁK

Gólyát látok, Szeplőt hányok (vagy mosok), Fonalat gömbölyítek. (Sántos) Gólya, gólya, gilice, Mit viszel a szádban? (Kaposvár) Gólya, gólya, gilice, Mitől piros a lábad? Török gyerek vágta, Magyar gyerek gyógyította Síppal, dobbal, Nádi hegedűvel. (Kutas) A fenti mondóka dallamát is közli Gönczi, továbbá horvát példákat sorol DRÁVAMELLÉKÉRŐL, LAKÓCSÁRÓL, németet SOMOGYDÖRÖCSKÉRŐL (1937:151.). FECSKEKÖSZÖNTŐ Tavasszal, amikor meglátják a gyerekek az első fecskét, kiabálnak: Fecskét látok, Szeplőt látok (szeplőt hányok), Selymet gömbölyítek. Úgy hiszik, ha szeplős arcukat két kezükkel lesimítják, eltűnnek onnan a szeplők. (EH 279/B sz.sz, MESZTEGNYÖ, AK: gyermekek csoportja, Gyi: 1983.) FECSKÉT LÁTTAM Sümegi Györgyné 1936. Törökkoppány Kaposvár, 1975. Fecs-két lát-tam, fo-na-lat gom-bo-lyí- tot - tam. Szep-löt hány-tam, Szalagszám: M 217/B (EH 217/B sz.sz, TÖRÖKKOPPÁNY, AK: Sümegi Györgyné, sz. 1936, Gyi: 1975.) Gönczi közlése alapján a fecskét a magyar nép Isten madarának tartja, azért azt nem fogja el, nem öli és nem eszi meg. Ugyanúgy, mint a gólyánál, az arcon jelentkező szeplő eltávolításához mondják az alábbi versikét: Fecskét látok, Szeplőt mosok (vagy hányok). Fecskét láttam, Szeplőt hánytam, Aranycérnát gomgolyítottam. (ZIMÁNY)