Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)

PÁRVÁLASZTÓ JÁTÉKOK

Utána a játékvezető a következő lánynak mond valakit. Ezt addig folytatják, amíg mindenkire háromszor rákerül a sor, így mindenkinek három fiúnevet oszt ki. Ezután végigkérdezi a lányokat, hogy ki kit, milyen sorsra szán (pl. kit visz a pap elejbe, kit fektet az ágyba, kit akaszt a füstre). Ajáték érdekessége azon múlik, hogy a játékvezető hogyan osztja ki a neveket. Másik változat szerint nem neveket mondanak, hanem a legény valamely tulajdonságát emelik ki, pl. egy egyenruhás, egy tintanyaló, egy fellegekben járó. Miután a lány elmondta, hogy ő az egyiket milyen sorsra szánja (pl. a füstre akasztja), akkor árulja el a játékvezető a nevet. Akkor nagyokat kacagnak, ha pél­dául valaki a szeretőjét akasztja a füstre, vagy a hozzá nem való legényt fekteti az ágyába. A hagyatékban TORVAJRÓL és BERZENCÉRŐL van játékleírás. EH 118/A és 270/A sz.sz. TORVAJ, AK: asszonyok csoportja, Gyi: 1971. A párbeszéd az alábbiak szerint zajlott: — Megy a kosár! — Hagy gyüjjön! Mi van benne? — Három piros alma. Három szép legény. Neked adok egyet belőle. Kalaposat! (A legények jellemző tulajdonságait mondja.) Ha tetszett a felkínált legény, akkor mondja: — Azt szeretem, azt. Azt kedvelem, azt. Szép maga, szép. Szép a szája, aranyos a csizmája, hazamegyek estére, tearózsát tűzök a zsebjébe. Ha nem tetszett a legény: — Nem kell nekem az. Nem szeretem azt. Rút maga, rút. Rút a ruhája, rongyos a kis csiz­mája, hazamegyek estére, tollat tűzök a kalapjába. EH 202/B sz.sz, BERZENCE, AK: Sánta Vendelné, sz. 1896, Gyi: 1975, Gy Orbán Csaba. Ajá­ték: - Megy a kosár! - Mi van benne? - Három piros alma! Neköd adom! Egy cédulára ráírtak három fiú- vagy leánynevet (pl. Tüske Jóska, Nagy Juliska stb.), és az egyik cédulát kisorsolták. Akinek a neve szerepelt, az zálogot adott. A zálog kiváltásánál különböző feladatot kapott, melyet végre kellett hajtania, pl. csókolja meg a lányt; nézze meg, esik-e az eső; zörögjön az ajtón. (A zálogkiváltás for­máját játsszák el.) HOPPON MARADT VŐLEGÉNY/MENYASSZONY Lányok és fiúk egymással szemben ülnek. A fiúk eggyel többen vannak. A lá­nyok maguk között megbeszélik, hogy ki melyik fiút választja. Azután odamennek a kiválasztott fiúhoz és meghajolnak előtte. Odavezetik őket a helyükre. A fiúk a lányok háta mögé állnak. Akinek nem maradt párja, akit senki sem választott, hop­pon maradt vőlegény lett. (LÁBOD, Mike Gy. 1976:17.) Gönczi a játékot HOPPON MARADT VŐLEGÉNY, VAGY KI­CSATTOGTATÓS címen közli (SÁGVÁR, 1949:36-37.). Lányok játsszák, akik két csoportra oszlanak. Az egyik a fennlévők csoportja, szorosan egymáshoz simulva, egymás nyakát átölelve áll. Velük szemben egy sor­ban a lenriállók, eggyel többen sorakoznak fel. A fennlévők a vőlegények, a lennlevők a menyasszonyok. A fennlévők tanakodnak, hogy ki melyik lányt fo­gadja el, vagyis melyiket akarja feleségül venni. Ezután egyes sorba tagozódnak. Az alsó csoportbeli lányok egyenként elébük mennek és próbálkoznak megta­lálni vőlegényüket. Az illető előtt meghajolnak. Ha nem találják el, akkor csattog­tatnak és vissza kell menniük a helyükre. Aki rátalál a párjára, avval félreáll.

Next

/
Thumbnails
Contents