Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)

BEVEZETÉS

Együd Árpád megyénkben felettébb fontosnak tartotta a népi gyermekjátékok gyűjtését, feldolgozását, a játékok közzétételét és természetesen iskolai alkalmazá­sát. Véleménye szerint e játékok kisebb része elsősorban a szórakozást, a „szórakozva történő sportolást", a mozgásigény kielégítését szolgálta; a játékok többsége hasznosítható a különböző korú tanulócsoportok iskolai, valamint iskolán kívüli foglalkozásainál; a szakköri foglalkozások, a kirándulások és más közösségi alkalmak hasznos kiegészítője lehet (198 l/a:98.). Néhány, játékra vonatkozó anyagot is tartalmaz az Együd halálát követően (1985) megjelent Szántódpuszta és környéke szájhagyománya című füzet, kevés kottával, inkább játékszöveggel A kiadvány forrásközlés. A felsorolt Együd­publikációk természetesen csupán töredékét teszik ki annak a gyermekjáték­gyűjteménynek, melyek az Együd-hagyaték hangzóanyagában szerepelnek a hatva­nas évek végétől haláláig, 1983-ig. 1964-ben került Kaposvárra, a múzeumba Knézy Judit. Más témakörök tárgyai­nak beszerzésével együtt gyermekjátékok, gyermekviseletek, paszitos garnitúrák, valamint családi fényképek gyűjtésére is törekedett (Knézy J. 1981:83-94.). 1967­ben Kerecsényi Edittel közösen Pogányszentpéteren gyűjtöttek, többek között a gyermekélet témakörében. Knézy a gyermekek táplálkozásáról Csökölyben, Kis­bajomban, Rinyakovácsiban és Gige községben végzett kutatásokat 1968-75 kö­zött. A gyermekélet tárgyi anyagával intenzívebben 1973-tól, az új, állandó kiállí­tás megrendezése kapcsán foglalkozott. A kiállítás Gönczi munkásságának emléké­re készült. Ekkor került a múzeumba önkéntes gyűjtők, múzeumbarátok közremű­ködésével jelentősebb tárgyi anyag: rongybabák Somogyszentpálról, Törökkoppányból, Pogányszentpéterről, Berzencéről, Szántódról, Lakócsáról; kukoricacsutka-eszközök és szalmapörgetők Balatonszentgyörgyről, kéregbetle­hem Pogányszentpéterről (vö. Függelék). A gyermekviselet terén is jelentős gyara­podást értek el. Szép eredmények születtek az önkéntes gyűjtők, honismereti szakkörök pálya­munkái nyomán 1966-tól. Homokszentgyörgyről Bíró Gyula (1966), Vörsről Borsi Darázs József (1966), Szennáról dr. Fekete László (1966), Bizéről Radies Márta (1975), Lábodról Mike Györgyi (1966, 1978), Szabadiból Gaál Nagy Gáspárné (1971), Nagyberkiből Gelencsér Sándor (1971), Balatonszentgyörgyről Simon József (1972), Csákányból Pongrác Vilmos (1971), Kutasról Kiss József, Kapolyról pedig Pintér Pálné (1979) munkáját kell kiemelnünk. (Részletesebben vö. Függelék. Adattári anyag. Uo. még SMMI-NA 1890/1986 Winkler Ferenc.) A felsoroltak közül Mike Györgyi és Simon József pályázati anyaga nyomtatás­ban is megjelent Egyedem - begyedem címmel 1976-ban. A kéziratot Együd lekto­rálta. A kiadvány kiolvasókat, mondókákat, énekes-táncos és szöveges játékokat, valamint sportszerű népi játékokat tartalmaz. (Az anyagot a kötet játékai között szerepeltetjük.) Néhány rajz hasznos kiegészítője a kiadványnak, kottaanyaga (14 játékdal) szöveg nélkül, függelékként kevésbé használható. Az Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázatra beküldött munkák alap­ján - az 1980-1993 közötti időszak gyermekjáték-gyermekeiét témakörben ­Somogy több más megyével együtt fehér folt (1995/11:129.). Itt tartjuk szükséges­nek kiemelni Bernné Schneider Mária vezetésével a Zamárdi Honismereti Szakkör

Next

/
Thumbnails
Contents