Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)

BEVEZETÉS

Sajnálatos Somogy szempontjából, hogy Gönczi Ferenc igen jelentős tájmonográfiája e témakörben csupán halálát követően, 1949-ben látott napvilágot, holott a gyűjtések jóval korábban kezdődtek. Gönczi somogyi munkásságának méltatását előzze meg egy újabb, szintén az egész országra kiterjedő, minden addig megjelent, vagy hozzáférhető anyagot feldolgozó és közzétevő kiadvány ismertetése. A Magyar Népzene Tára első köteteként 1951-ben kiadott Gyermekjátékok hatalmas vállalkozás, nagy összefoglaló gyűjtemény. A vaskos kötet Kerényi György szerkesztésében, Kodály Zoltán írta előszóval jelent meg. Az említetteken kívül a munkában részt vett Rácz Ilona, Járdányi Pál és Kiss Lajos. A Bartók emlékére szánt kötet rendszerezése a dallam alapján történt, és kizárólag az énekes játékokra terjedt ki. Második része tartalmazza Kerényi György játékcselekményen alapuló rendszerét. Az 1880-1943 közötti időszak játékgyűjteménye majd ezer oldalon 1161 játékdalt közöl (egyszemélyes dalok, csoportos játékok, a felnőttek világának határát súroló játékok, játékváltozatok, különleges játékok és a felnőttek játékai gyermekeikkel). A kötetet - természetesen a kottás dallamlejegyzéseken túl - fotók, földrajzi és tematikus mutatók, valamint irodalomjegyzék egészíti ki. Somogy 30 helységgel és 90 közléssel szerepel a kiadványban. A helységek: Attala, Balatonlelle, Bolhó, Büssü, Csokonyavisonta, Csömend, Erdőcsokonya, Gige, Kaposfüred, Kaposszentjakab, Karád, Kisbajom, Kiskorpád, Mesztegnyő, Nagyatád, Nagyberény, Nemespátró, Orci, Orda, Osztopán, Ötvöskónyi, Rinyakovácsi, Somogyszil, Szenna, Szilvásszentmárton, Tab, Torvaj, Törökkoppány, Várda, Zsilickislak. A közölt játékdalok majd fele Szennáról (12), Törökkoppányból (16) és Karádról (9) van. A Kiss Áron, Vikár, Gönczi által publikált somogyi anyag része a kiadványnak, de gyűjtöttek megyénkben még a nevezetteken túl olyan jeles kutatók, mint Kodály, Lajtha és Kerényi. Vikár Béla (1859-1945) munkáját - somogyi vonatkozásai és gyűjtései révén is - külön ki kell emelnünk. A hetesi (Somogy megye) születésű tudós első somogyi gyűjtései 1890-ből, az utolsók pedig 1901-ből valók. O volt az, aki fonográffelvételeiről lejegyzett dallamaival a népdalkutatásban új korszakot nyitott. O tanította meg Bartókot és Kodályt a fonográf használatára. 1905-ben megjelent gyűjteménye Somogymegye népköltése többek között gyermekjátékokat és gyermekdalokat is közzétesz. Az anyag - 34 játék- és dalszöveg - Csökölyből (15), Eddéről (5), Csurgóról (11) és Balatonberényből (3) származik. Vikár példáját követte Gönczi Ferenc, majd később Együd Árpád is. Gönczi Ferenc (1861-1948) neve már többször fölmerült előzőleg. A Zala megyei születésű tanító, tanfelügyelő 1912-ben került megyénkbe és nyugdíjazásáig, tíz évig dolgozott itt a somogyi tanítók nagy örömére. Erről a hagyatékában lévő levelek tanúskodnak. A megye iskolái, tanítói, igazgatói később sem feledkeztek meg Göncziről. 1923-tól a Somogymegyei Múzeumegyesület ügyvezető igazgatójaként intenzív gyűjtést indított a megyében. Figyelme a parasztgyermekek életének, nevelésének kérdései felé terelődött A kapott pénzen (kétmillió koronát meghaladó összeg) tárgyakat vásárolt a múzeum számára (767 db), illetve somogyi iskolákban készült játékokkal gazdagította a gyűjteményt. A mintegy 290 játék egyharmada elpusztult a háborúban (ma 173 tárgy szerepel a Gönczi-féle gyűjteményben, részletesebben vö. Függelék). Néhány gyermekélettel és neveléssel kap-