Szapu Magdolna: Karácsonyi ünnepkör. Adventtől vízkeresztig (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 2. Kaposvár, 1994)

Függelék

A KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR SOMOGYRA VONATKOZÓ CIKKEI AZ ETHNOGRAPHIA HASÁBJAIN 1890:308 (Molnár Á. 1987 : 115-154.) Vikár Béla: Kötéllopás, fára mászás. Az esztendő utolsó napján végzett kutasi férjjósló szokás leírása. 1891:118-123. Vikár Béla: Somogyi tanulmányutamról. A szerző Hetes, Bodrog, Juta, Csököly, Zselickisfalud, Szentmárton,Patca, Szenna, Hedrehely, Visnye, Magyarlad és Németlad községekben végzett népköltési gyűjtéseket. Erről számol be. 1895:207. Wlislockiné Dörfler Fanni: Kakas, tyúk és tojás a magyar néphitben. Somogyi kotyolásra vonatkozó adat. 1902:370. Sebestyén Gyula: Regős-ének. Mesztegnyőről származó szövegközlés és a szokás gyakorlásának körülményeit vázlatosan ismerteti. 1926:40-45.T.I.: Bábtáncoltató betlehem Somogy megyében. Lengyeltótiból szövegközlést és a betlehemezés tárgyainak leírását közli a szerző. Kilitit is megemlíti. 1931:22. Szendrey Zsigmond: A „kongózás". Drávafok községből hoz adatokat a szerző a karácsony esti zajkeltő népszokásról 1933:117-130. Bartha Károly: A szatmárcsekei bábtáncoltató betlehem. Összehasonlító anyagként Kiliti, Balatonszentgyörgy és Lengyeltóti községek hasonló módon játszott betlehemezése szerepel. 1937:40-49. Seemayer Vilmos: Énekes népszokások Somogy és Zala vármegyéből. Vízkereszti köszöntés Surdról és a fonó dallamvilága külön részt kap.