Szapu Magdolna: Karácsonyi ünnepkör. Adventtől vízkeresztig (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 2. Kaposvár, 1994)

Megszemélyesítések, dramatikus szokások

regősök főként az esti órákban járták a falusi házakat, különösen a lányos házakat. A regősöknél csörgősbot és höpögő (duda) volt, ma inkább láncosbotot és köcsögdudát mondanak. A legkülönbözőbb időpontokban jártak köszönteni. A Dráva mentén egész adventben, míg a Marcali járásban inkább a farsangban. (Ez az oka, hogy a farsangi köszöntőkben is ott találjuk a regős motívumokat.) A regősök célja az adománygyűjtés volt, akár egyházi, akár iskolai, akár egyéb célra. Megyénkben két fő típusa van a köszöntőknek: a Szent István-énekkel kezdődő és a._szarvas-énekkel kezdődő forma. Századunkban már a somogyi regősök létszáma 2-7 fö között van, de néhol már csak egyedül jár néhány falusi cigány köszönteni. Kisebb falvakban a legények tizenöten, húszan is összeverődtek (nős férfiak már nem köszöntöttek), s előszeretettel látogatták a lányos házakat. Zajkeltő eszközeikkel (csörgősbot, puska), öltözékükkel (papírálarc, kucsmás-bundás, szalagos viselet) alakoskodtak. Viseletük gyakran megegyezett a betlehemezők jelmezeivel. . Szentán 'bokrétában', hét-nyolc fős csoportokban regöltek a harmincas évekig a 14-16, ill. külön a 17-20 éves legények. Az előbbiek almát, aszalt szilvát kaptak a regölésért, a nagyobb legények csak lányos házakhoz mentek és egy pohár bort, vagy pálinkát kaptak. A vezető regölő csörgősbotot vitt magával, azon kontyszalag és nemzeti színű szalag volt, díszül rátekerve, vagy ráaggatva. A regölés ideje Szentán adventtől farsangig tartott, a karácsony előtti hét kihagyásával. Ekkor a betlehemesek járták a házakat (Sz.sz.: M 201/B). 11. kép: Regölök 47