Szapu Magdolna: Karácsonyi ünnepkör. Adventtől vízkeresztig (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 2. Kaposvár, 1994)
Megszemélyesítések, dramatikus szokások
Együd rögzítette e szokást Somogyban és publikált is néhány változatot Szántódpuszta környékéről, Torvajról, Andocsról, Öreglakról. Sávolyról és Holládról. (1981 : 33., 1975 : 326-334.) Szentcsaládnak oltára Szentcsaládnak oltára Itt áll előttünk, Rajta Isten báránya, Ki meghalt értünk. Isten veled, elmegyünk Drága Szentcsalád, Magas mennyből áldását Áldozd mireánk. Mennyországnak ajtaja, Hogy be volt zárva, Ez az áldott Szentcsalád Már kinyitotta. Isten veled, elmegyünk, Drága Szentcsalád, Magas mennyből áldását Áldoz mireánk. Szentcsaládnak oltára, Újra eljön az, Akik itt imádkozunk. Áldásod add ránk. Isten veled, elmegyünk Drága Szentcsalád, Halálunk végóráján Te légy pátronánk. Torvaj, Kottán Józsefné (sz. 1903) (Együd Á. 1975:326.) Szállást keres a Szentcsalád Szállást keres a Szentcsalád, Legalább ti, jó emberek De senki nincs, ki helyet ád, Fogadjátok a kisdedet, Nincsen aki befogadja, Házatokra boldogság száll. Öt, ki égnek, földnek ura. Ha betér az égi király. Az idő már későre jár, A madár is fészkére száll, Csak a Szent Szűz jár hiába, Andocs, Sovák Jánosné (sz. 1892) Betlehemnek városábú. (Együd A. 1975 : 326.) A Bölcsőcske a karácsonyi rekordációnak kései biedermeier hajtása. Szórványosan főleg a Dunántúlon, valamint Harta evangélikus németjei ill. Nagyszombat vidéki szlovákok körében ismeretes. (Bölcsőcskézést lásd a 10. számú Kottamellékleten.) Feltehetően akkor jött divatba, amikor és ahol a betlehemezés már megszűnőben volt. A megyében szinte teljesen ismeretlen szokást Vitnyéden és még néhány helyen játszották a lányok. E énekes köszöntőt több idős asszony is tudta Zamárdiban. A szokást így írja le Együd: „Három (néha négy) fehér ruhába öltözött kislány járt házról házra köszönteni. Egy pólyába tett 'kisbabát' díszesen felöltöztettek (rongyból, vagy egyéb anyagból), mint Jézuska-szimbólumot. A negyedik kislány (nem fehér ruhában) vitte az ajándék számára a kiskosarat. Hajuk kibontva, leeresztve, fehér szalaggal volt átkötve." (Együd Á. 1985 : 38.)