Szapu Magdolna: Karácsonyi ünnepkör. Adventtől vízkeresztig (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 2. Kaposvár, 1994)

Karácsonyi ünnepkör

Az ünnepi vízszentelésből fejlődött ki a házak megszentelésének szokása. E napon jelent meg az új csillag a bölcseknek, a három királynak, akik napkeletről Jeruzsálembe jöttek, hogy a csillagtól vezérelve Betlehemben megtalálják a Krisztust, s ott tiszteljék. A népszokásként élő háromkirályjárás hazai említése a XVI. századból származik. A szokást a protestáns puritanizmus elítélte. Kezdetben az adventi betlehemezés és a háromkirályjárás egymással összefonódott, csak később szakadt ki az egyházias gyakorlatból és népiesedért el a betlehemezéstől önállósulva. A katolikusoknál a víz-, só-, kréta-, és házszentelés napja. E gonoszűző szereket később felhasználták: a szenteltvízzel viharos napokon a házat behintették, a beteg halántékát evvel mosogatták, a szentelt sót a gyermekágy. a lepedő és keresztelőkendő sarkába kötötték. A krétával fölírták a ház bejáratára a három szent nevét (G + M + B), vagy gonoszűző napon keresztet húztak az ajtókra. Ahol még megvan a karácsonyfa, ott a gyertyákat még egyszer meggyújtják, a megmaradt édességet szétosztják és a fát tűzbe teszik. Egy-egy- ágacskáját a szentkép mögé tűzik a gonosz ellen. Délben és este vígan folyt a lakmározás és a vendégeskedés, este pedig a kántálás, a csillag- vagy a háromkirályok járása. (A magvarság néprajza

/IV é.n.. Bálint S. 1976: 135-164.. Tátrai Zs. 1990: 114-116.) Gönczi Somogyban vízkeresztjárást és háromkirályjárást rögzített (1937 : 241-244). Főleg az iskolás fiúk jártak a vízkeresztnap előestéjén. Már csak nyomát lehet találni. Háromkirályjárás, vagy Heródesjáték szokását néhol karácsony másnapjától vízkeresztig, másutt újévtől vízkeresztig gyakorolják. Somogyban rendesen három fiú járja. Az egyik Menyhért, a másik Boldizsár, a harmadik Heródes, néhol Gáspár. Másutt katona, csillageresztő és Heródes szerepel. A rendes, mindennapi ruhában mennek, csak a fejükön van a cukorsüveg-alakú föveg. Kettőnek a kezében fakard, a harmadik kezében pedig a csillag, végén égő gyertyával. A csillag, ha a végét megnyomják, messze kiereszkedik. A háromkirályok házról-házra mennek, s ahová betérnek, megkérdezik, hogy szabad-e behozni a háromkirályok csillagát. Éneklés közben a csillagot előre-hátra eresztgetik az alábbi szöveggel: „Szép jelen, szép csillag". Az ének befejeztével távoznak. A megye néprajzi gyűjteménye Balatonszentgyörgyről ill. Fclsőmocsoládról őriz tárgyi anyagot - háromkirályok csillaga - „fucsr. kardja, süvege - ill. azok részletes leírását í s adja (leltári számok: 75.74.2.1., 75.74.2-3.. 75.74.2.4-6.. 79.17.1.1.. 79.17.1.2.). Az adattári anyag részletesebben a Függelék című fejezetben szerepel. Együd publikált köszöntőket Veséről, Pogányszentpélerről (1975 : 278-279.) és többek között Sávolyon, Öreglakon és Kányán gyűjtött a szokással kapcsolatosan adatokat.