Szapu Magdolna: Karácsonyi ünnepkör. Adventtől vízkeresztig (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 2. Kaposvár, 1994)

Karácsonyi ünnepkör

titokban díszítik fel, ám a nagyméretű karácsonyfákra ma már üvegdíszeket, szaloncukrot aggatnak. Általánossá váltak a közterületeken felállított karácsonyfák. Az ajándékozás szokása pedig még újabb keletű, mint a fa állításának szokása. Sokáig csupán a gyerekeket ajándékozták meg, és az ajándék jobbára maga a fa volt a rajta lévő nyalánkságokkal. (Tátrai Zs. 1990 : 247-249.) Az ajándékozás, az angyalfia kiosztásának szokása a római saturnáliáknak gyerekeket és rabszolgákat megajándékozó szokása - újabb formában - germán közvetítéssel került hozzánk. Erre mutat az angyalfiának fôként a Dunántúlon szokásos 'krisztkindli'neve. (Szellemi néprajz én. IV/340.) A néprajzi fotótár (13.191-2, 13.103, 13.188 számok alatt) Pogányszentpéterről őriz betlehem és karácsonyfa rekonstrukciós fotókat, ill. karácsonyfadísz készítését ábrázoló felvételeket. (Lásd a Függelék című fejezetet.) A vacsora utáni meghitt együttlétben kiteljesedik az advent minden várakozása. Majd az éjfél, a napnak e legtitokzatosabb pillanata, a hazajáró lelkek, kísértetek ideje jön. Megkondul az éjféli mise harangszava. Ezt az időt békességben, szeretetben kell eltölteni, hogy a kis Jézus áldására méltóak legyünk. Az éjféli harangszóra pedig az istállóbéli jószág is talpra áll. Az éjféli misére vitték el a lucaszéket, hogy arról megláthassák a boszorkányt. (Bálint S. 1976 : 89-104.) Beharangozás előtt nem mennek be a templomba, mert úgy hiszik, hogy ott egy halott pap tartja a halottak miséjét. Kint várakoznak tehát és nézik a gonoszűző pásztorok zajkeltését. Nagyberkiben, Somogy megyében december 24-én és 31-én a fiúk gyufafejet raktak egy vaskulcsba, majd egy szög segítségével 'eldurrántották'. Ádám-Évakor késő délután pedig pásztorok vonultak végig a falun 'durrogtatva', a falubeli gyerekek kíséretében. E szokás ismert volt más Kapos-menti faluban is. (Sz.sz.: M 134/B) Csehiben az éjféli misét régebben a juhászok dudálták végig. Karácsonykor a falun végig kolompoltak, kürtöltek, puskával és ostorral durrogtattak a pásztorok. Azt mondják. Jézus születésének emlékére van ez. Minden házkapuban megálltak, ahol állat volt. Taszáron is ostorral csattogtatva mentek végig a pásztorok és a gyerekek az utcán. Segesden a karácsonyi éjféli misére minden pásztor elment. Azt az ő ünnepüknek tartották. Már nem baltával, hanem bunkósbottal mentek a kanászok, a juhászok kampóval. A pásztorok dudáltak szent énekeket. Szőlösgyörökben, Lengyeltótiban, Bogláron gonoszűző ostort szenteltek föl rózsafúzérrel együtt. Az ostort hajtásra a fóka mellett sohasem használták. Ez csak a nyakukban volt. a rózsafüzér pedig a kezükben. Az ostor hét karikás volt, nyelén hét díszített karika. Azt tartották, hogy karácsonyi éjféli mise előtt ordít a marha. A borona fogas felén aludt a pásztor, hogy el ne aludja a marha megszólalását. (Takáts Gy. 1986 : 48. 60, 94, 95, 100.)